A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1935
Koch Lajos: Liszt Ferenc - Bibliográfiai kísérlet
227 Az apostoli vonás, mellyel saját érdekeit háttérbe szorítva mások műveit sikerre viszi, nyilatkozik meg a magyar zene érdekében kifejtett működésében. Ne gondoljuk, hogy Liszt magyar zeneköltészetének becse és igazi értéke abban a tizenöt rapszódiában rejlik, melyet ő és tanítványai röpítettek világgá, vagy talán a Himnusz- és Szózat-átiratban és a Hungária szimfonikus költemény magyaros motívumaiban. Korántsem. Liszt igazi érdeme a magyar zenét illetőleg abban áll, hogy ő volt az első nagy művész, aki beleélte magát a magyar nóta világába, megsejtette őserejét, zamatját, pompázását. Lisztnek erős bizalma volt ehhez a zenéhez, izgatja, csábítja őt a magyar népzene varázsa. Midőn Bihari nótáit hallgatja, rögtön megérzi a magyar dal különleges voltát és észreveszi, hogy ez a zene épp úgy beilleszthető formákba, mint a műzene. Liszt mindamellett, hogy a nemzeti zene sajátságait híven megőrzi, nagyszabású műveket komponál teljesen magyar motívumokból. Ambicionálta, hogy az egész világ érdeklődjék a magyar zene iránt, annak létezését elismerje és komolyan vegye. Lisztnek Pesthez való kapcsolata egészen korai. Tanulmányai bevégeztével tizenkét éves korában Bécsből Pestre utazik, hogy hazája fővárosában is, hol eddig még nem volt, bemutassa művészetét. Egyetlen hangversenyt tervezett s csak a negyedik után sikerült elbúcsúznia Pesttől. A viszonyok az országból való távozásra kényszerítik. E cselekedetében ne lássunk hazafiatlanságot. Művészeink ma is megteszik és senki sem veti szemükre. Hosszú ideig aratja Franciaországban, Angliában, Svájcban, Olaszországban a legnagyobb sikereket, élvezi mindazt, amit a világhódítóknak a győzelem mámora nyújt, míg végre egy nemzeti katasztrófa felébreszti hazafias öntudatát s megállásra készteti. Az 1838-iki pesti árvíz, mely 2281 házat pusztított el, csaknem az egész várost rombadöntötte. A város újjáépítéséhez az ország tehetősein kívül az írók és művészek támogatását is igénybevette. A jótékony cél érdekében az írók könyveket szerkesztenek, mint Eötvös József báró és Kunoss Endre, vagy hangversenyeket rendeznek. Frankenburg Adolf, ki Liszt gyermekkori játszótársa volt (Frankenburg anyja Liszt keresztanyja volt) azonnal levelet írt Lisztnek, ki éppen Velencében tartózkodott és felkérte, hogy jöjjön segíteni. Liszt Bécsbe siet, hol tíz hangversenyt rendez s ezek jövedelméből huszonnégyezer forintot juttat szűkölködő pesti honfitársainak. Pestre csak másfél év múlva jut el. Honfitársaira gyakorolt hatásának a nemzet koszorús költője,Vörösmarty, adott kifejezést. Ez alkalommal rendezett hangversenyeinek eredménye a Nemzeti Zenede megalapítása (1840.). Egyelőre hosszú időközökben tér vissza Pestre. 1846-ban újra itthon találjuk s többek között ismét a Nemzeti Zenede javára hangversenyez. Midőn 1856-ban az esztergomi Bazilika felavatására írott miséjének előadására jön Magyarországra, a pestiek előbb hallják e művet, mert a Nemzeti Múzeumban két főpróbát rendez, melynek jövedelmét a lipótvárosi Bazilika építkezésére fordítja. A nemzeti műveltség egyre nagyobb arányokban való fejlődése mindsűrűbben invitálja Lisztet hazájába. Világhírével együtt elhozza tapasztalatait is, hogy általuk a nemzet szellemi fölvirágoztatásában elsőrendű tényezővé váljék. 1865-től, a Szent Erzsébet oratórium pesti ősbemutatójától, melyre az egész világ felfigyel, gyakrabban, majd évente és hosszabb időre látogat el Pestre s szellemével, befolyásával, művészi és társadalmi tevékenységével élénk, pezsgő, termékenyítő életet teremt a budapesti zenevilágban. »Leghőbb óhajtásom, hogy Budapesten a zeneélet hibátlan és tiszta legyen (vagy azzá váljék a jövőben), oda irányul minden törekvésem«— írja tanítványának, Zichy Géza grófnak, 1879. december 22-én Rómából. Budapest zeneéletének kifejlesztéséhez nagyban hozzájárulnak nagyszerű hangversenyei, melyek egyikén a király is résztvesz gyermekeivel, vasárnapi matinéi, 15*
