A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1935
A Fővárosi Könyvtár 29. évi jelentése az 1935. évről
13 Statisztikai adatok: Átvett és besorozott szelvény .................................... 268 M egírt cím ........... 268 O sztályozott....................................... 330 F elragasztott ................................................................ 268 Behel yezett .................................................................. 268 Az új szelvények nyelvi megoszlása : Magyar ................................................................ 218 Német............................................................................ 18 Francia ........................................................................ 6 Olasz .......................................................................... 12 Angol ............................................................................ 3 Egyéb ............................................................................ 11 Könyvritkaságok és bibliofil könyvek (09). E gyűjtemények körében több értékes gyarapodásról számolhatunk be. Két ősnyomtatvánnyal gyarapítottuk ritka könyveink gyűjteményét. Az első »Auslegung des Amts der heiligen Messe« című Nürnbergben Creussner nyomdájában 1475 körül megjelent ritka ősnyomtatvány, a második Aquinoi Szent Tamásnak Szent Pál apostol leveleihez írt kommen- tárainak Báselben Furternél 1495-ben megjelent gyűjteménye. Itt számolunk be arról is, hogy a könyvtár megszerezte Kempelen Farkas hírneves polihisztor költeményeinek két kötetben összefoglalt kéziratát. Az első 1751-ben, a második 1757-ben készült. A Budapesti Gyűjtemény munkálatai és könyvforgalma. A gyűjtemény belső munkálataival kapcsolatban Buda és Pest visszafoglalása jubileumának megünneplését készítettük elő. Az 1683-tól 1718-ig terjedő korszak egykorú irodalmának másfélezerre menő nyomtatványanyagát készítettük elő bibliográfiái feldolgozásra. Maga a munka az év második felében indult meg. A főváros szabályrendelet anyagának pontos feldolgozása, a jogszabálygyűjtemény kiadásához hasonló módszerekkel tovább folyt. Ezenkívül a gyűjteményben elhelyezett folytatólagos munkák hiányainak megállapítása és kiegészítése, valamint a katalógusnak ezzel kapcsolatos átdolgozása is folyamatban van. A kutatás irányainak sokfélesége mellett feltűnik a témák elmélyülése is. A szellemi élet jelenségeinek összefüggésekben való vizsgálata, a szellemtörténeti iskola szempontjainak térhódítására enged következtetni. Az egyetemi disszertációk, melyek a főváros történetével, vagy a hozzá közelfekvő kutatási területekkel foglalkoznak, mind sűrűbben készülnek a könyvtár falai között. A fővárosi köz- igazgatás is fokozott érdeklődéssel fordul a várostörténeti gyűjtemény felé és hónapokig terjedő kutatások folytak a közigazgatás aktuális problémaköreiben. Különösen az üzemi racionalizálás, a közigazgatás kialakulása és a fővárosi státus fejlődése adott hosszú időre nagy elfoglaltságot a gyűjteménynek. Ezenkívül a fontosabb kutatási körök a következők voltak : a törvényhozás és az autonómia, a főváros történeti didaktikai szempontból, irodalmi műveltség és a kolostori irodalom, a barokk műveltség formai és tartalmi jelentősége, a XVI. századi közvélemény az egykorú nyomtatványokban, a főváros környékének kialakulása, az idegenforgalom, a fürdőügy stb.
