A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Koch Lajos : Matlekovits Sándorné-Szuk Róza naplója (A Fővárosi Könyvtár Bq 927/38. sz. kézirata)
92 Szűk Lipót testvérei közül András, a Nemzeti Színház, majd az Operaház tagja 1855. április 1-től 1889. április 30-ig, kiváló klarinétos, oboista, pozaunista és nagyszerűen tárogatózik. Megkísérelte a tradicionális hangszert restaurálni egy angolkürtszerű típus mintájára. Ez a tökéletesített tárogató 28 újnyi hosszú és másfél újnyi átmérőjű, tizenhárom billentyűje van, hangterjedelme két oktávás s egyszersmind a félhangok vételét is lehetővé teszi. Szűk András az ősi hangszert 1859-ben kezdte rekonstruálni, először billentyűk nélkül, majd billentyűkkel. Ezen, az újabb időkben teljesen ismeretlen hangszer tökéletesítésén sokat fáradozott, de nem eredménytelenül. Szűk András 1859. december 8-án mutatta be első formájában (billentyűk nélkül) a rekonstruált hangszert. A Nemzeti Múzeum dísztermében nagyszámú érdeklődő közönség előtt, magyar nótákat adott elő, többek között Tinódi Sebestyén két dalát, melyek egyszerűségüknél fogva e hangszerre igen alkalmasak s a közönségre nagy hatással voltak. Szűk András azután tovább tökéletesítette a hangszert (most már billentyűkkel) s 1861-ben több hangversenyen mutatta be az Európa-szálló termében. Szűk András érdeme, hogy a tárogató ismét népszerűvé vált. Ismert szerzeményei a Rózsavölgyi-cégnél megjelent »4 Pièces caractéristiques : Crépuscule du soir, Branle, Songe, Dans le diabolique«; valamint a »Polka-Marsch«. — Szűk Mátyás, univerzális hangszerzseni, a Nemzeti Színház brácsása s e hangszeren kívül zongorázik, hegedül, vadászkürtön játszik és fuvolázik. Szűk Mátyást egy ízben a Nemzeti Zenede Pfeiffer Antal halála után ideiglenes fuvolatanárnak is alkalmazta, de csak rövid időre. Egyébként a Vakok intézetének is tanára volt. Ismeretes kompozíciója a Rózsavölgyi cég kiadásában megjelent »Hadgyakorlati induló«, melyet Ferenc József királynak 1865. június 15-én a Vakok intézetében tett látogatása alkalmával átnyújtott. — Legkevésbé ismert tagja a családnak Szűk György, ki egy ideig a Nemzeti Színház zenekarának tagja, majd nagyobbrészt vidéken működik, Kolozsvárt is, hol ő rendezi unokahuga, Szűk Róza hangversenyét. A már megszűnt Schunda V. József hangszergyár a szabadságharc idejéből való érdekes okmányt őriz, amely a 46. honvédzászlóalj részére szóló hangszerszállításra vonatkozik. Ezen szerződésen Szende Béla honvédfőhadnagy, a későbbi második magyar minisztérium honvédelmi minisztere és Szűk György karmester vannak aláírva. Szűk György szerzeménye a Rózsavölgyiéknél megjelent s a katonazenekarok által gyakran játszott »Aloisia polka«. Mint már említettük Szűk Lipótéknak négy. gyermekük volt. Valamennyit gondos nevelésben részesítik. Házuk mindenkor hangos a gyermekkacagástól s a Szűk portán vidám élet folyik. Előbb a Gizella-téri Kasselik-féle házban laknak (1858-ig), majd 1858 szeptemberében a Gránátos-utca 3. szám alá költöznek, a Trattner-Károlyi-féle házba, hol ötszobás lakást bérelnek. A négy gyermek sok örömöt, de sok gondot is okozott a szülőknek. Szűk Lipót jövedelméhez felesége is hozzájárult, mint tudjuk üzletével, majd a megnagyobbított lakás egyik szobájában kosztos diákokat tartott, hogy e segítséggel a gyermekek nevelési költségén könnyítsen. Szukék igen rendes, jóravaló emberek. Pontos életet élnek, bohémség nincs bennük. Gyermekeiket szeretetteljes, de szigorú nevelésben részesítik. (Róza írja naplójában, hogy minden vasárnap el kell menniök az evangélikus isten- tiszteletre s ha bárhol más városban időznek hangversenyzés végett, első útjuk a templomba vezet.) Ifj. Szűk Lipót az evangélikus gimnáziumba járt, majd két évig a debreceni ref. kollégiumba a magyar szó elsajátítása végett, később pedig a király személye körüli minisztérium tisztviselője lett Bécsben. Nagy rokonságuk van (a házban csak úgy hemzseg a sok tanti és önkii). Ez ugyan sok kellemetlenséget okoz az öreg Szuknak, ki egy ízben váltójótállás miatt csaknem tönkremegy, de amilyen jószívű emberek Szukék, rokonaiknak mindenkor rendel
