A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1934
Koch Lajos : Matlekovits Sándorné-Szuk Róza naplója (A Fővárosi Könyvtár Bq 927/38. sz. kézirata)
99 népdal átiratát, melyben a Himnusz és Szózat van feldolgozva s amelyet a közönség állva hallgat végig. Eljátsza még atyja Szerb fantáziáját. (Mégis jegyzi a »Nefelejts« XII. 16. száma, hogy »e hangverseny a nemzetiségek szövetség ünnepe volt kicsiben, legalább a program, melyben olasz, szerb és magyar zene egyesült, ezt látszott jelenteni.«) A hangversenyen Voggenhuber Vilma és Bignio Lajos énekelnek, a Szűk Rózát kísérő Nemzeti Színházi zenekar pedig Erkel vezénylete alatt a Báthori Mária nyitányt és Berlioz Rákóczi indulóját adja elő. E hangversenyről a »Családi kör« című lap december 16. számában hosszabb bírálat jelent meg »Egy fiatal leány, ki gordonkájával együtt növekedett« címmel. 1861-ben Pesten nem hangversenyez ; 1862-ben is csak egyszer, február 9-én, a Magyar gazdasszonyok által »hazai közcélra« rendezett hangversenyen lép fel Szűk Róza s ő, valamint Siposs Antal (a Zenészeti lapok szerint, 1862 p. 160) »szabályos, szép előadások által többszörös kihívást érdemelnek«. Az év legnagyobb részében egyébként vidéken hangversenyez. Az 1863. évben lép fel Szűk Róza legtöbbször, összesen hatszor, Pesten. Március 26-án Soupper Jenő dalénekes hangversenyén, majd március 28-án Satter Gusztáv zongoraművészén, március 29-én és április 6-án a Pesti kereskedők egyesülete javára a Lloyd teremben lép fel. Ezen fellépései alkalmával »feltűnő haladásának és szép előadásának tanujelét adta« a Zenészeti lapok szerint. Ez évben önálló hangversenyét november 29-én adta az Európa-szálló termében. Műsorán Mendelssohn »Variations concertantes«, a Dubez Péter által gordonkára és hárfára átírt G. Fuchs-féle »Dal« és Batta »Románc«-a, valamint a Szűk Lipót- féle »Bánk bán ábránd« szerepelnek. A hangversenyen fellépnek vele Pauli Richard és felesége Markovits Ilka, Rumy Gizella, Dubez Péter, Theindl János zongorista és Spiller Adolf. A hangversenyen oly nagy közönség volt jelen, hogy az Európa- szálló terme szűknek bizonyult. A Zenészeti lapok szerint a »művésznő mint mindig, úgy ezúttal is szép tehetségéről, fokozatos szorgalmáról s gyöngéd előadó képességéről tőn bizonyságot«. Ezen év december 6-án még egyszer lép fel és pedig a Spiller—Szűk vonósnégyes társaság harmadik bérleti hangversenyén a Beregszászi-féle zongorakereskedés termében. Ez alkalommal Mendelssohn D-dur gordonkaszonátáját játsza el Erkel Gyulával. Erkel Gyula remek zongorázó volt, ki 16 éves korában már egy philharmonikus hangversenyen szerepelt zongora- játékával Hildegard főhercegnő előtt. A Pester Lloyd e koncertről szóló kritikájában (1857 XII. 29.) kiemeli könnyű kezét, játékának biztosságát és tisztaságát s szép jövőt jósol neki. Nagy technikával rendelkezett s előadása mindig szabatos és művészi volt. A Mendelssohn gordonkaszonáta előadásában Szűk Rózának és Erkelnek főleg a szonáta utolsó tételénél volt nagy sikere hallatlanul gyorssá felfokozott játékukkal. A Zenészeti lapok azt írja Szűk Rózáról ez alkalommal, hogy »elismeréssel adózunk a t. művésznő tehetségének, ki valóban nem mindennapi ügyességgel oldotta meg nehéz feladatát«. December 19-én a pesti lövölde helyiségeiben lép fel ismét a Pesti Dalárda-estélyén. Ezen Batta »Oh dites-lui« és atyja »Pesti emlék« című ábrándját játsza. Zongorán kíséri Siposs Antal. E hangversenyen nem szívesen működött közre, írja a naplóban, mert úgy érzi, hogy ez nem neki való hely s csak Wöhler Gotthard, a Pesti Dalárda karmestere kedvéért tette meg, ki atyjának tanártársa a Zenedében. Az 1864. évben október 30-án rendez Szűk Róza Pesten hangversenyt és pedig az akkor újonnan épült evangélikus gimnázium dísztermében, az intézet építkezési tőkéjének gyarapítására. E hangversenyen mindössze két számot játszott, Szűk Lipót »Bánk bán ábránd«-ját és Offenbach »Musette«-jét. A hangversenyen Carina Anna magyar népdalokat énekelt, Pauli Richárd dalokat adott elő, Fayl Frigyes zongorázott, Dubez Péter és Fromhold Lujza hárfázott. Két 7*
