A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1933
Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban
48 A természetjog megteremtette az újkori embert a társadalomban. Ez a fogalom most halványodik, távolodik s gigantikus méretekben jön az ember, mint rendtag, mint társadalmi tényező és mint szervezett hatalom. Ezen a ponton már igazoltuk is a keretet s a tárgykörnek abban való körülhatárolását, hogy »Testületi képviselet a nemzeti államban«. Tehát nem érdekképviselet a régi értelemben, a liberalizmus és demokrácia világában. Vannak itt persze átmeneti alakzatok is. Az elmosódott határvonalak megnehezítették az anyag kiválasztását. Nem akartunk valamely meghatározott irány síkjára helyezkedni. Hiszen az elméleteknek se szeri se száma. Az olaszok és németek gyakran hazájuk meglévő politikai viszonyaiból indulnak ki. Bennünket az anyag kiválasztásánál összefoglalóbb szempontnak kellett vezetnie : alapja lett tehát az individualizmus ellentéte, az univerzális közösség. Tudatosan használjuk a »Testületi képviselet« megjelölést, hogy az egyes irányokra jellemző kifejezésmódokat (pl. korporáció) elkerülhessük. Csak így tudtuk elérni azt, hogy a társadalombölcselet és államtan különböző irányait — az univerzalizmus, fasizmus, nemzeti szocializmus, Quadragesimo anno rendjét — előrebocsátva az ezek kialakulását és történetét képviselő irodalmat, indokoltan foglalhattuk össze A) fejezetünkben. Azt az irodalmat, amely a testületi képviselet kialakulását országok szerint mutatja be, a következő B) fejezetünkben soroltuk fel. Itt figyelembevettük mindazon képviseleteket, amelyek közjogi hatáskört vállalnak vagy arrogálnak aszerint, hogy az általános nemzeti társadalmi átszervezés végtelen emeletnyi lépcsőzetén melyik fokon tartanak, illetve helyezkednek el pillanatnyilag és átmenetileg. A testületi képviselet a rendi eszme egyik megjelenési alakzata, de lehet egész tartalma is. A rendi eszme testületi képviselete végeredményben törvényhozó testületre irányul, olyanra, aminőt tevékenységi, funkcionális képviseletnek szoktunk nevezni. Ez magában foglalja a nemzet életében szerepet vivő erkölcsi szervezeteket és az összes hivatási ágakat. Jelentőségét növeli szociális tartalma. Ennek fokmérője a nemzeti munka hozadékában, illetve a nemzeti jövedelem hányadában való igazságos és arányos részeltetés, a megfelelő jövedelemeloszlás. A középkori politikai rend és céhrendszer, valamint a mai rendi eszme és hivatási rend között párhuzamot vonhatunk. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a középkor rendszere és szervezete különböző jogképességű életköröket tételezett fel, míg a mai hivatási rend egyszersmind kiválasztó alap, szelekciós bázis az államügyek intézésére. A modern államélet feladatai igen különbözőek. Bibliográfiánk C) részében összefoglaltuk azt az anyagot, amely a testületi képviseletnek az állami élet egyes feladatköreiben betöltendő, illetőleg betöltött szerepével foglalkozik. A felosztás alapjául pedig ezen feladatok természete szolgált. Az új rendiség eszmeköre, valamint a nemzeti testületi képviselet gyakorlati megvalósulásai a megoldási kísérleteknek és megoldásoknak sokrétű skáláját mutatják. Jövőbeli alakulása ma még át sem tekinthető. Ezt meg sem kíséreljük. Válogatott bibliográfiai összeállításunk csak szerény tájékoztatást óhajt nyújtani könyvtárunk kutató és olvasó táborának s hisszük mindazoknak is, akik korunk ezen izgalmas érdekességű, mindnyájunk életébe belejátszó, sőt világpolitikai jelentőségű problémakörével megismerkedni akarnak. (Itt jegyezzük meg, hogy csupán a könyvtár monografikus anyagát dolgoztuk fel időkorlátozás nélkül; időszaki irodalmunkból csak az újabb termést, (1930 óta) használtuk fel.) »Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban« című kiadványsorozatunk feladata lesz, hogy irodalmi tájékoztatót adjon mindazon egyetemes érdekű és átfogó erejű nemzetpolitikai kérdésekhez, melyek napjainkban és a közeljövőben törvényhozásunkat és nemzeti életünket ki-
