A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1933

Kelényi B. Ottó : Budai impresszumos nyomtatványok

39

Bécs felszabadulását és Buda visszafoglalását. Közelfekvő az a vélemény is, hogy a Marco száján forgó jövendöléseket, parabolákat, meséket és történeti eseményeket már korábban összegyűjtötték.

Mindezek alapján az a véleményünk, hogy a »Jetcző Könyvetskének« csak annyi köze van Budához, hogy a visszafoglalt vár Marco egyik hőstettének színhelye volt. 1688-ban még friss emlékezetben volt Buda visszafoglalása, mint a keresztény összefogás legnagyobb haditette. Buda nevét, mint ennek szimbólumát méltán felhasználhatták e korban a csodával határos jövendölések közlésére. Annak, hogy a nyomtatvány címlapja kezdősoraiban a magyar nyelv szólal meg, szintén közvetlen magyarázatát látjuk. A XVI—XVII. századi prognosztikonok címlapjainak kezdősorai görög, arab stb. nyelveken szólnak, hogy ezzel is kifejezésre juttassák a közölt jövendölések misztikus voltát. Buda visszafoglalása ünnepi hangulatában így kínálkozott a misztikus vonatkozások sejtésére a magyar nyelv is, amelynek ismeretéhez Hollandiának csodaváró közönsége épp olyan távol állott, mint a keleti nyelvekhez.

A nyomtatvány tartalmi részében különösen kevés az asztrológiai prognózis. Az egyes parabolák, vagy szimbolikus mesék, itt-ott történetek a nap, a hold állása és az óra jelzésével kezdődnek. A bolygók állása a jelzett nap kozmikus karakterének megállapítására vezet, ezt pedig egy-egy kis szimbolikus történet követi. Lássunk most néhány példát:

»Január. Üjhold, szombat, harmadika, déli 11 óra. Goromba szelek. Mercurius Sagittariusszal a Vízöntő felé húzódik, erre Mars is jön meglátogatni őket. Ez esőt jelent és háborús tanácskozásokat. A táborban sok különféle nemzetiségű katona és Szent d’Aviano időtöltésül húnyós játékot játszanak egymással. Kijelölik, hogy ki vezessen (ki hunyjon először), ki rejtse a fejét először az ölébe. A francia követeli az elsőséget, de egyhangúlag leszavazták. A vezetés tisztségét a német katonának ajánlották fel.«

Történelmi esemény nagyon kevés van e nyomtatványban. Amit itt-ott látunk, szintén inkább csak a csodás tettek hátteréül szolgál. Fink hadnagy árulásának ismert történetét a következőképen adja elő :

»Magyarországon a császár táborában török kémet fogtak el, aki egy erősen lepecsételt levelet akart a nagyvezérhez Székesfehérvárra vinni. Ezt a kémet Dunewalt ezredeshez vitték, aki feltörte a levelet. Ez azonban csak egy tiszta lap volt. Egyetlen betűcskét sem láttak írva rajta. Árulást sejtettek. Páter d’Ávinoért küldtek, aki szent és varázslatos szelleme által megvilágosodva így kiáltott fel : Mahomed, a sötétség hercege működik itt csalárdul, én azonban tiszta és szent lelkemmel leleplezem az ő sötétségbe rejtett titkait, tréfa nélkül. Dunewalt ezredessel egy sötét szobába mentek. Itt el lehetett olvasni a titkos levelet, amelyet napvilágnál nem lehetett látni. Az ezredes ezt csodának hitte; mindazonáltal természetes úton történt. Mert ez az áruló levél szesszel lett írva, amely tölgyfakérgen ázott és ez a művelet d’Aviano előtt ismeretes volt.«

Az anekdoták, parabolikus történetek-mesék tónusa sokszor pamflettszerű, amelyekben a tábori életben dívó, sokszor eldurvult hangra és szokásokra ismerünk. A parabolikus mesékre, amelyeket az aesopusi mesékhez hasonló verses tanítás fejez be, a következő példát hozzuk fel:

»Első negyed, szombat, 10-én, 3 óra 46 perckor reggel. A Nap a Jupiter negyedében fénylik. Mars a Lunát a Kosba csalogatja. A szomjúság hadserege megakasztja folyásában a hideg vizet. Rózsákat vetnek az oltárra, de lehullanak a levelek. Egy dicső bagoly, aki mérték felett elbizakodott, megveti társait, akikkel nem akar együtt repülni. Tegyétek őt meg a madarak királyává, kívánja az egyik,