A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1933
Kelényi B. Ottó : Budai impresszumos nyomtatványok
34 in folgende Reimen-Art verfasset worden, im Jahr 1688. Gedruckt zu Ofen in der Teutschen Truckerey. 4° 2 nn. p. A nyomtatvány más példányát nem ismerjük. Műfaja szerint ez egy igen sokféle változatban ismert gúnyvers a szuTtarTes a francia király ellen. Az ilynemű nyomtatványokat egylapos ívrétformában, csinos rézmetszetekkel ellátva is készítették. X1) Ezek valamennyien a török és a francia, úgynevezett pfalzi háború keltette európai bonyodalmakkal foglalkoznak. Állandó szereplőik a császár és az augsburgi szövetség tagjai, a francia király, a szultán udvarával és Thököly Imre, a szultán szövetségese. A szóbanforgó nyomtatvány szerzője az európai eseményeket alaposan ismeri. Művének költői műfaja és kis terjedelme természetesen nem engedte meg, hogy részletesen foglalkozzék az európai helyzettel. De szatírájában az összes események említve vannak, a magyarországi török háború eseményeivel pedig nagyobb részletességgel is foglalkozik. A nyomtatvány tartalmát a következőkben foglalhatjuk össze : A török figyelmezteti Lajos francia királyt, hogy ő is hamarosan rossz sorsra jut. Saját bajának főforrása Magyarország, ahol Thököly félrevezette őt azzal, hogy a felkelésnek elsősorban a vallási sérelmek az okai és hogy a hadjárat az ország érdekében van. A sérelmeket Magyarország sem tanáccsal, sem erővel orvosolni nem tudta és ezért a nagyvezérhez fordult segítségért. A nagyvezér Bécs ellen vonult, hogy a császári sas fészkét szétrontsa, de az ostromnál egész hatalmát elvesztette. Ezzel a török számára Magyarország Belgrádig elveszett és a megkötött szövetségek semmit sem használtak. Megadta magát Erdély is és a várak hosszú sora. A napfény elhomályosította a holdat, amit a kometa már évek előtt megjósolt. A török hold lealkonyodik, a császári sas magasra emelkedik; amit a francia kakas nem tudott, a sas végrehajtotta és a török hatalmát semmivé tette. Ennek jele, hogy Józsefet már az isteni kegyelem a magyar koronával is felékesítette. Magyarországon kívül Bajor- és Lengyelország is hozzájárultak a szultán romlásához, akinek a janicsárok lázongása miatt Sztambulban sem megy jól a dolga. Minden jel arra mutat, hogy a török hatalmának vége és Lajos király szerencséje is hamarosan megfordul. Hogy Lajos király kereszténysége mennyit ér, azt Lotharingia és a római szent birodalom évekkel ezelőtt tapasztalhatta. Lajos sem jobb a töröknél, akivel együtt rablással, gyilkolással, vesztegetéssel üldözte a kereszténységet. Ezért joggal nevezhetik a francia királyt második töröknek. Hiába már minden ; Lajos és Thököly fondorlatai napvilágra kerültek, Lajos is tegye le a fegyvert, mielőtt a francia kakas Isten büntetéseképen a török hold sorsára jutna. Ha a felszabadító hadjáratok korának hazai irodalmát vizsgáljuk, arra az eredményre jutunk, hogy a magyarországi török háborúk sikerei nálunk alig keltettek visszhangot. Míg az egész Nyugat százszámra gyártja a hadjárat lefolyását tárgyaló többé-kevésbé objektív politikai és hadtörténeti munkákat és amíg a német, francia, angol, olasz, spanyol és portugál költők napszámban írják a Lob- gesangokat, canzonekat, szonetteket, allegóriákat, chansonokat, addig Magyar- . ország néma maradt.12) Nem vett részt a meggyötört magyarság az Európaszerte divatozó pazar ünnepélyekben és az ezeket követő alkalmi panegiris irodalomban sem. Jellemző, hogy Buda visszafoglalásának dicsőítésére csak egyetlen magyar beszédet ismerünk Landovics István jezsuita atyától és a nagyszombati nyomda 1686-ban kiadott termékei közül is csak az I. Józsefet megkoronázása alkalmával dicsőítő nyomtatványban van aktualitás. A nagyszombati nyomda 1687—1699. években is csak három latinnyelvű munkában foglalkozik a felszabadító hadjárat eseményeivel.13) De ezeknek hangjában nincs semmi szatíra, csak hódolat a koronás fő és a nagy hadvezérek tettei előtt. A magyar társadalom kimerülve a nagy vér- veszteségben, nagyrészt apatikusan, sőt bizonyos aggodalommal szemlélte Thököly
