A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1932
Kelényi B. Ottó : Erhard Schön magyar vonatkozású metszetei
35 egy lapkeretet, négy állóképet (Hochbild) és 94 részben ismételten lenyomtatott fekvőképet (Querbild) tartalmaz. Idegenek és régibb keletűek ebben azok a képek, amelyek a Hortulus animae 1513. évi kiadásában (Lugduni, Joh. Clein, Inpensis A. Koberger) is szerepelnek. Ezekhez járul még az a tetemes számú francia metszet, amelynek főcsoportja kis fekvőképekből áll és amelyek bibliai és a szentek életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Schön fekvő képeinek nem egészen fele a minta képeinek átvétele, amelyek között a felhasználásnak és kölcsönzésnek minden fokával találkozunk. E kiadásban a magyar szentek közül csak Szent Gellérttel és Szent Erzsébettel találkozunk, míg az első 1493. évi kiadásban (Vicentiae per henricü de sancto ursio librariű . .. ipressu3 : Augustino Barbadico Iclyto venetiarű Duce.) Szent István király is szerepel.7) Röttinger megállapítása szerint Schön az 1514. évi kiadás Szent Gellért képét a Giunta-féle kiadásból vette át, viszont Szent Erzsébet képe Schön alkotása. A kép a fo. CCV. első levelén szerepel, (liber X. caput LXXIX.) Felirata: De seta Helisabeth de Vngaria. Mérete 53x78 mm. A kép függőleges vonallal elválasztott két jelenetet ábrázol, az első nagyobbik kép: a szent egy beteg ágyánál, a másik a szent előtt térdeplő koldus (bélpoklos?) felruházásának jelenete. Schönnek a Springinklee-hatás korszakában készült könyveim keretképei (Titelumrahmung) közül a Pomponius Mela-Vadianus 1518. évi kiadásához készült címlap különösen figyelemre méltó. A mű kiváló Hungáriáim : Vadianus és Tanstetter budai utazását és Caleagnini magyarországi tartózkodására vonatkozó adatokat tartalmazza. A könyv címe: Pomponii Melae Hispani Libri de situ orbis trés, adiectis Joachimi Vadiani Heluetii in eosdem Scholiis : Addita quoqz in Geographiá Catechesi : & Epistola Vadiani ad Agricola digna lectu. Cum Indice summatim omniacomplectète. (Colophon :) Impressus est Pomponius Viennae Pannóniáé expensis Lucae Alantse Civis et Bibliopolae Viennensis. Per Jeannem Singrenium ex Oeting Bojoariae. Mense Maio Anni. M. D. XVIII. fo. 22 nn. 133 sz.-& 2 nn. p.8) A címlap két keretben elgondolt tábla, (200x142, az írástükör 100x47) az írásmezőt keskeny, négy putto által ékesített elemekkel, oszlopokkal és girlandokkal körülvett keret fogja át. A keretet 12 képből álló képsor veszi körül. Az ötrészből álló felső mező középén Apollo ülő alakja, tőle jobbra-balra két- két múzsa, valamennyi attribútumaival. A bal szegélyen további három, a jobb szegélyen pedig két múzsa és Bachus alakja látható, valamennyi ülő helyzetben. Az alsó osztatlan szegélyben Minerva és Merkur foglal helyet putto alakban, mindketten állva, koszorúdíszhez aplikált tekerccsel kezükben. Schön e keretképen mellőzi a reneszánsz bordűrök merev, szoborszerű kiképzésű alakjait és a díszítő elemek alkalmazásában naturalisztikus felfogás felé hajlik. * 1522-ben Schön némikép változtatta rajzmodorát. Erre a változásra a külső ösztönzést az egyházi téren történt ismert események szolgáltatták, amelyek a művészi megbízások természetét és anyagát gyökeresen megváltoztatták. A bibliai képek és a szentek ábrázolása helyébe —• amelyeknek kelendősége miatt, mint mindig felhasználható anyagba, a kiadó jelentős összegeket ruházhatott — a mindennapi élet világa és annak hirtelen jelentőségre emelkedett főképviselője : a »közönséges ember« ábrázolása lép. Ennek típúsát a tömegével megjelenő röplapok veszik át és jóformán minden megjelenítésre új alakokat kívánnak. E változással Schönre az a kényszer hárult, hogy az ornamentika mellett a figurális elemeknél is a művészi alakítás új formáival ismerkedjék meg. Épen akkor, amikor 3*
