A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931

A Fővárosi Könyvtár története

53

semmi szükség. A II. emeleti traktus és az I. emeleti szárny Reviczky-utcai helyiségeinek egy része raktárhelyiségül szolgál, amelynél nem olyan elemi érdek a világosság. A palota berendezési terveinek elkészítésénél az az elv volt irányadó, hogy a dísztermek a maguk érintetlen szépségükben maradjanak meg és az olvasótermek, valamint az ezekhez kapcsolódó helyiségek, továbbá a legfontosabb különgyüjtemények elhelyezésére szolgáljanak. így a Baross-utcai két nagyterem lesz a könyvtár központi olvasója és folyóirat-olvasója, a következő ugyancsak magas légteres kisebb termek részint a kölcsönzés lebonyolítására, részint a katalógusok elhelyezésére, részint pedig a nyilvános reference-szolgálat ellátására lesznek hivatva. Az apszissal ellátott középső elhelyezésű nagyterem a Budapesti Gyűjtemény kiállítóterme lesz, vitrinekkel és zárt könyvszekrényekkel és ugyanitt kapnak helyet a gyűjteményben megforduló kutatók is. A szomszédos kisebb helyiség falbaépített könyvszekrényekkel a Budapesti Gyűjtemény munka- helyiségéül kínálkozik. A tervezett bútorok stílusa a termek eredeti stílusát túlzott pompája nélkül utánozza. Az I. emelet Reviczky-utcába átkanyarodó helyiségeiben kap helyet egyrészt a Keleti Gyűjtemény, másrészt egy dolgozószoba és az aligazgató, helyiség«. A Reviczky-utcai I. emeleti épületszárny innen kezdve már TSlcfarhelyiségekül szolgál. Vasállványokkal berendezett könyvraktár lesz továbbá az egész második emelet, az egész udvari összekötő szárny, valamint a Baross- utcai frontnak udvar felé eső része. A könyvraktárak kommunikációja az olvasótermekkel és kölcsönzőhelyiségekkel teherlift útján történik. A Reviczky-utcai földszinti oldalon az igazgatóság, a könyvtári iroda és a fiókközpont kapnak elhelyezést. A Baross-utcai front földszintjének utcai része a könyvtár többi osztályainak : a katalogizálónak, a rendelőnek, a félemelet pedig a házi könyvkötészetnek, valamint a gondnoki lakásnak adnak helyet. Az olvasók ruhatára a főbejárat kapualjában nyerne elhelyezést és a két portás lakásáról is történnék gondoskodás. A könyvtárigazgató előterjesztéséhez az átalakítás és berendezés terveit és költségvetéseit is mellékelte, amelyet a tanácsi II. ügyosztály készített el. Eszerint az épület átalakítására a következő munkákra van szükség :

1. Falbontás és kőművesmunka ....................................... 84.000 P

2. Asztalos-, lakatos- és mázolómunka ........................... 51.000 «

3. Szobafestőmunka ............................................................ 36.000 «

4. Fűtőberendezés .............................................................. 120.000 «

5. Vízvezeték és csatornázási munka............................... 46.000 «

6. Villanyberendezés............................................................ 73.000 «

7. Tetőfedő-, bádogos-, üveges- és kőfaragómunkák___ 30.000 «

Ös

szesen ........ 440.000 P

A berendezés legfőbb tételei a következőképpen alakultak :

1. Vasállvány berendezés ..................................................... 182.000 P

2. Fabútorberendezés.......................................................... 71.878 «

Ös

szesen ........ 253.878 P

E s

zámítások alapján tehát az új könyvtárépület költsége az átalakítással és berendezéssel együtt mintegy 1,450.000 pengőre volt előirányozva. A belügyminiszteri jóváhagyás után a tanács úgy intézkedett, hogyaz átalakítás és berendezés