A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931

A Fővárosi Könyvtár története

47 könyvtár anyaga került a 30 éves és jóval nagyobb statisztikai könyvtárba és katalógusa ennek katalógusába. Ez a katalógus, ha a szakkönyvtár céljainak meg is felelt, sem szerkezetében, sem technikai felszerelésében nem felelhetett meg a megbővült anyagú és funkciójú könyvtár szükségletének. A katalógus a következő évek folyamán már több átrendezésen ment át, de teljesen átdolgoz­ható nem volt. A silány katalóguscédulák egy része elrongyolódott vagy elveszett és ezt a részt a régi formában is át kellett volna írni. Ugyancsak nem vált be a térítvényrendszer sem, amely mind a tisztviselőknek, mind pedig a közönségnek sok munkát okozott. Nem volt megoldva a könyvkötés problémája sem, úgy­hogy a könyvek tekintélyes része kötetlenül maradt. A problémák megoldása és az újjárendezés egész munkája egy 64 ívrétű oldalon sokszorosított utasítás alapján történt és főelvei a következők voltak : A könyvtár új programmja által megszabott kereteken kívül eső anyag kiselej­tezése és ezzel kapcsolatban a statisztikai könyvtár anyagának kiválasztása. Korábban vásárolt és a régi országházban elraktározott nagyobb gyűjtemények feldolgozása. A csonka munkák kiegészítése és a legfeltűnőbb hiányok pótlása. Az egész anyag új osztályozása a szakkatalógusban, a könyvtár szükségletei számára átdolgozott decimális osztályozás alapján. A korábbi szakrendszerű felállítás helyett a raktárrendszer megvalósítása és ezzel kapcsolatban pontos leltár készítése. A különgyüjtemények kiválasztása és felállítása. (Különgyüjte- mények : Budapesti Gyűjtemény, korlátolt forgalmú könyvek, idegen nyelvű és vonatkozású pamflettek, magyar nyelvű és vonatkozású röpiratok, kézi­könyvtár, térképek, könyvészet, könyvtártan, ritka könyvek.) Teljesen új cédulakatalógus készítése nemzetközi formájú kartonlapokon, mégpedig általános betűrendes, szak- és földrajzi katalógus és minden különgyüjtemény katalógusa, valamennyi 2—2 példányban, egy nyilvános és egy házi használatra. A kölcsön­zésre a kártyarendszer bevezetése, ezzel kapcsolatban az összes könyvek bekötése, helyszámmal, könyvtáskával és könyv kártyával való ellátása. Mindezek a munkálatok a könyvtár átköltözése alkalmával még nem nyertek befejezést. A régi anyagnak körülbelül egyharmada még átdolgozásra várt, de az újjá­rendezés eredményei a könyvtár megnyitása alkalmával mindjárt szembetűnők voltak : jó katalógus, gazdaságosabb kölcsönzőrendszer, jobban megóvható könyvanyag, a belső munkák jobb szervezete és végül a kirivó hiányok fokozatos megszüntetése. Ez utóbbi vonatkozásban a könyvtár anyagának tökéletesedését egyesek könyvadománya és nagyobb könyvtárak vásárlása is elősegítette. Az ado­mányozók élén Gróf Batthyány Ferencné Trefort Edith áll 2000 kötetes könyv­tárával, amelynek anyaga az újabbkori francia politikai és történeti irodalom alapvető műveit foglalja össze. Ezt követte Zichy Jenő grófnak mintegy 3000 kötetes hagyománya, amely értékes könyvritkaságokat és azonkívül keleti vonatkozású tudományos műveket tartalmazott. Ugyancsak ilyennemű anyag volt Vámbéry Rusztem egyetemi magántanárnak adománya, aki apjának, Vámbéry Árminnak gazdag könyvtárát juttatta a Fővárosi Könyvtárnak. E két adomány Thallóczy Lajos 6000 kötetes könyvtárával együtt a Keleti gyűj­teménynek vetette meg alapját. Vásárlás útján került a könyvtár birtokába Ballagi Géza sárospataki tanárnak mintegy 11.000 darabból álló magyar vonat­kozású politikai röpiratokat tartalmazó gyűjteménye, amely a röpiratgyüjtemény- nek alapja lett. Megvásárolta a könyvtár továbbá Szüry Dénes miniszteri tanácsos magyar irodalomtörténeti jellegű bibliofil könyvtárát, amely főképp a magyar szépirodalom régi termékeinek editio princeps-eit tartalmazza. (2500 kötet, Szüry

Next

/
Thumbnails
Contents