A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
39 azután általában a régi magyar nyomtatványok beszerzését, hogy a fővárosi iskolák szaktanárai számára rendelkezésre álljanak. Megszerzésre ajánlotta továbbá a városi közigazgatásra vonatkozó hazai és idegennyelvű munkákat. Egyben javasolta, hogy a statisztikai hivatali könyvtárból minden könyvet, amely nem tartozik szorosan a statisztikai tudomány körébe, a fővárosi könyvtárba helyezzenek át. A külföldi hatóságok kiadványait, amelyek eddig a statisztikai hivatal könyvtárába kerültek, ugyancsak a városi könyvtár számára kívánta megszerezni. A javadalmazás ügyében azt a javaslatot tette, hogy az 1897—1901. évi időtartamra 10.000 forintot fordítsanak könyvbeszerzésre. A könyvtár használatát illetőleg pedig kifejezte azt a véleményét, hogy a könyvtár a nagyközönség számára csak akkor lesz hozzáférhető, ha külön épülete, vagy legalább külön hivatali személyzete lesz. A főlevéltáros e javaslata azonban még csak tárgyalás alá sem került és így a szervezés ügye egyelőre ismét elhúzódott. 1898 októberében azonban a tanács megengedte, hogy a főlevéltáros a könyvtárban szakdíjnokot alkalmazhasson, amikor pedig 1900 november 19-én a könyvtár a nagyközönség számára is megnyílt, egy másik szakdíjnok felvételéhez is hozzájárult. 1899 január 12-én jelentette a főlevéltáros, hogy a könyvtár a bizottsági tagok és tisztviselők számára már használható állapotban van. Erre a tanács a könyvtárat ilyen formában megnyitotta és utasította a főlevéltárost, hogy a könyvanyagot március végéig a nagyközönség számára is tegye hozzáférhetővé. A könyvállomány ekkor 16.000 kötet volt. A könyvtár gyarapodásának előmozdítására szolgált az 1899 február 28-án kelt polgármesteri rendelet, amely elrendelte, hogy mindazokat a könyveket, melyek tartalmuknál fogva statisztikai vonatkozásúak, ennek a hivatalnak, a többit pedig a levéltári hivatalnak adják át. A közönség számára a könyvtár megnyitása valóban csak 1900 november 19-én történt meg. Ugyanaz évben készült el az első szervezeti szabályzat. Ez a szabályzat a tanácsi utasítás szerint azt az elvet tartotta szem előtt, hogy egy fővárosi múzeum és könyvtár együttes működése biztosítva legyen. Időközben ugyanis a könyvtár szervezésének ügyében olyan fordulat állott elő, mely a könyvtár kérdését a múzeum eszméjével hozta kapcsolatba és a 637/1899 kgy. számú határozat a két intézménynek egységes vezetés alá helyezését mondta ki. Mivel azonban az egyesítést a helyi viszonyok egyelőre megakadályozták, kijelentette a közgyűlés, hogy a múzeum és a könyvtár ideiglenesen különválasztandók, még pedig olyképen, hogy a könyvtár maradjon meg jelenlegi helyiségében, a múzeum pedig az e célra már az 1896. évi 349. számú közgyűlési határozattal kijelölt városligeti műcsarnok épületében helyeztessék el. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a könyvtár csak közigazgatási és a főváros történetére vonatkozó munkákat szerezzen meg. Szükségesnek mondotta ki továbbá a főváros történetére vonatkozó okiratoknak eredetiben vagy másolatban való megszerzését és a könyvtár használatát oly módon kívánta szabályozni, hogy az az olvasók számára ne csak délelőtt, hanem a délutáni órákban is hozzáférhető legyen. A tanács előterjesztésére a közgyűlés a könyvtár ideiglenes vezetésével Toldy László főlevéltárost, a múzeum ideiglenes vezetésével pedig Kuzsinszky Bálint tanárt bízta meg. Végül a múzeum és könyvtár vezetésére a közgyűlés egy múzeumi és könyvtári bizottságot alakított. Hogy pedig a múzeum és könyvtár szervezete mielőbb végleg megállapítható legyen, utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy a múzeumi és könyvtári bizottság, valamint a főlevéltáros és a múzeumi vezető együttesen mielőbb dolgozza ki a szervezeti szabályzatot és azt még oly időben terjessze elő, hogy az a jövő év elejére életbeléptethető legyen.
