A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1931
A Fővárosi Könyvtár története
37 szépirodalmi munkák és imádságoskönyvek fordíttassanak a nép- és középiskolai tanulók jutalmazására, valamint a tanítói és tanulói könyvtárak kiegészítésére. A hírlapokra vonatkozó javaslat úgy szólt, hogy adassanak el makulatúra gyanánt, miután az akadémiai, egyetemi és múzeumi könyvtárak az állományuk kiegészítésére szükséges anyagot kiválasztották. A jövőben beérkező kötelespéldányok ügyében pedig az indítvány azt javasolta, hogy beérkezésük után egy fél évvel az előbbi tervezet szerint osztassanak szét. Az 1875 március 11-iki közgyűlés a Frankkönyvtár átengedése mellett döntött, azzal az indokolással, hogy a főváros jelenlegi pénzügyi viszonyai miatt sem új könyvtári épületet nem emelhet, sem a Frank-könyvtár gyarapítására nem áldozhat. Kikötötte azonban, hogy a kijelölt 325 munka egy közigazgatási könyvtár alapításáig a statisztikai hivatali könyvtárhoz csatoltassék. A közgyűlés a kötelespéldányokra vonatkozó tanácsi javaslatot is elfogadta és végrehajtását a tanácsra bízta. A Frank-könyvtár átengedését Trefort Ágoston kultuszminiszter 1875 június 2-án hagyta jóvá és az ünnepélyes átadás ez év július 4-én történt meg. A Frank-könyvtár megmentett roncsaiból a statisztikai hivatal, Körösy József igazgató javaslata alapján megalkotta a maga szakkönyvtárát, amely a városi raktárban felhalmozott kötelespéldányok rendezésével egészült ki és amelynek gyarapodását az 1873-tól kezdve beszállított kötelespéldányok biztosították. Idők folyamán teljesen feledésbe ment az a kimondott elv, hogy a közigazgatási érdekű munkák csupán ideiglenesen, egy városi közigazgatási könyvtár felállításáig helyeztessenek el a statisztikai hivatalban. Ez az állapot az 1892. évig minden változás nélkül fennmaradt. Ennek az évnek költségvetési tárgyalása alkalmával azonban a pénzügyi bizottságban dr. Rácz Károly bizottsági tag felvetette azt az eszmét, hogy a városi közigazgatásra vonatkozó szaklapokat, folyóiratokat, könyveket, terveket, költség- vetéseket stb. rendszeresen gyűjteni kellene, hogy az ezek iránt érdeklődő fővárosi bizottsági tagoknak, tisztviselőknek és a nagyközönségnek is rendelkezésére álljanak. Az indítványozó rámutatott arra, hogy a statisztikai hivatalnak ilyen munkákból máris jelentős gyűjteménye van, de a tisztviselők elfoglaltságuk mellett a könyvtárosi teendőket nem láthatják el. A bizottság elnöke Márkus József tanácsnok arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eszmét egyedül a statisztikai hivatallal kapcsolatban lehetne megvalósítani olyanképen, hogy a hivatal célszerű elhelyezéséről gondoskodás történjék. A tanács e kívánságot 1891 november 19-én hozott határozatával szintén magáévá tette, de egyéb nem történt, mint hogy a V11. ügyosztály megbízást kapott konkrét javaslat előterjesztésére. A javaslat azonban nem készült el. A következő évben ugyancsak a pénzügyi bizottság foglalkozott a múlt esztendőben felvetett tervvel és ekkor a tanács az I. ügyosztálynak adta ki e tárgyat előterjesztés céljából. Az 1893 februárjában megindult az eljárás a statisztikai hivatali könyvtár kibővítése ügyében, a tárgyalások azonban annyira elhúzódtak, hogy időközben a főlevéltáros kezdeményezésére egy különálló városi könyvtár alakult és az eredeti terv, amely a statisztikai hivatali könyvtárt városigazgatási szakmunkákkal kibővítve nyilvános könyvtárrá kívánta tenni, abbamaradt. A főlevéltáros ugyanis 1892-ben azzal a javaslattal állt elő, hogy a Magyar Tudományos Akadémia történelmi kiadványai a fővárosi levéltár számára megszereztessenek. Amikor pedig a VI. ügyosztály azzal a kérdéssel fordult Kőrösy József statisztikai hivatali igazgatóhoz, vájjon a kért könyvek számára van-e hely a »városi könyvtárban«, az igazgató azt a választ adta, hogy tudtával városi könyvtár nincs, csupán statisztikai hivatali szak- és kézikönyvtár. Noha a fő
