A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1922
1922 / 1-4. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 16. évi jelentése az 1922. évről
2 szárnyalású beszéddel avatta föl azt s adta át azonnal a forgalomnak. E gázgyári könyvtár továbbfejlesztése a mi könyvtárunk feladatát képezi s annak működését az igazgatóság kíséri figyelemmel. Dr. Gragger Róbert egyetemi tanár úr, a berlini Ungarisches Institut igazgatója Bibliographia Hungarica c. kiadványához könyvtárunkból kért anyagot. Hónapokra terjedő munkával állította össze könyvtárunk az idegennyelvű, Magyarországra vonatkozó bibliográfiát s nyomdakész állapotban bocsátottam a kérelmező rendelkezésére. Ez évben a következő személyzeti változások voltak: Enyvvári Jenő főkönyvtárost a Tanács megbízta az aligazgatói teendők elvégzésével. Ezenkívül a polgár- mester úr dr. Kelényi Béla történészt és dr. Homa Gyula közgazdászt két üresedésben lévő könyvtárosi állás terhére id. hivatalnokoknak nevezte ki, Kornai István számtanácsost pedig könyvtárunkhoz helyezte át. Ilymódon lehetővé vált, hogy az erősen megcsappant személyzet miatt hiányos reference-szolgálatot a szükségletnek megfelelően javítsam. A Keleti-gyűjteményt ugyanis most már heti félidőn dr. Dávid Antal főkönyvtáros, orientálista vette végleg át, a budapesti gyűjteményt pedig, melynek vezetését kénytelen voltam magamnak tartani fönn, a komoly tudományos törekvésektől áthatott dr. Kelényi Béla historikusra bíztam, míg a P. és R. gyűjteményét félidőben dr. Homa Gyula vette át. Kornai István a Budapesti-gyűjtemény keretén belül, a készülő budapesti vonatkozású folyóiratbibliográfia előmunkálatainál nyert elhelyezést. Sikerült ebben az évben a régi igazgatóságtól átvett németországi külföldi adósságokat az utolsó márkáig letörlesztenem. A Tanács, áthatva a fiókkönyvtárak nevelő és jellemképző jelentőségétől, elhatározta, hogy két új fiókkönyvtárat állít föl; egyiket a Bakáts-tér 3. sz. alatt volt népélelmező kirendeltség fölszabadult helyiségében, a másikat pedig a Hunyadi-téri hasonló alapon fölszabadult helyiségben. Ez alkalmat ragadom meg, hogy úgy a tekintetes Tanácsnak, mint a tekintetes közgyűlésnek hálás köszöne- temet fejezzem ki szociális és megértő kultúrpolitikájáért. A két fiókkönyvtár felállításának előmunkálataihoz azonnal hozzáfogtam s legelőször is a szükséges könyvanyag gyors és tömeges beszerzését végeztem el. E fiókkönyvtárak további életéről következő jelentésemben lesz alkalmam beszámolni. Fiókkönyvtárhálózatunk e továbbfejlesztésével szemben rá kell mutatnom arra a szomorú tényre, hogy a 3. sz. Százados-úti fiókkönyvtárat még ez évben is zárva kellett tartanunk megfelelő új helyiség hiányában. A zárva tartott fiókkönyvtár s a megszűnt 4. sz. fiókkönyvtár (Diákmenza) az évi forgalmi statisztikát természetesen még ez évben is igen kedvezőtlenül befolyásolta. Végül megemlítem, hogy a központi katalógus-teremben új karthoték- szekrényeket állítottunk föl 90 dobozzal, miáltal lehetővé vált, hogy az összezsúfolt szakcédulákat a zsúfoltság miatt már be nem rakható szakcédula-anyaggal együtt kényelmesen elhelyezhettük s egy-két évi cédulagyarapodásra is van megfelelő hely. *
