A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1918
1918 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 11. jelentése, az 1917. évről
10 útján halad. Maga könyvanyaga is igen tekintélyes. Az újabb és pontosabb becslés, amely most a részvénytársaságok egykor majd a gazdaságtörténet fontos forrásaiul szolgáló jelentéseit is felöleli, 9223 db-ot eredményezett. Ehhez járul több mint 10.700 kisnyomtatvány és több mint 14.000 db ujságszelvény. Meg vagyunk győződve, hogy különösen ez az anyag lesz az, ami valamikor lehetővé fogja tenni Budapest igazi történetének megírását. Most a gyűjtemény kezelő szabályzata is elkészült és igy több gondot fordíthattunk ennek a résznek rendezésére is. Hasonlóképen erős lépést tett előre a Röpiratgyűjtemény, amelynek ugyancsak elkészült ügykezelő szabályzata; ennek megfelelően a használatát lényegesen fokozó számos utalólapot helyeztünk el benne. KATALÓGUSOK Kataloge — Catalogues (L. a 7—9. sz. függelékeket.) A gyarapodás csökkenése javára szolgálhatott volna a katalógusoknak, ha háborús bajok nem hátráltatják minduntalan munkálatait. Céduláinkat évek óta kőnyomattal sokszorosítjuk, mert ez bizonyult a legolcsóbb és leggyorsabb eljárásnak. A múlt évben azonban, főként az Amerikával való kereskedelem megszűnte óta, oly silány volt minden anyag: gépszalag, másolópapír, festék stb. és a kőnyomda is oly késedelmesen dolgozott, hogy sokszor tucatszám kaptuk vissza nagy fáradsággal készült címmásolatainkat megszáradva. Csak a gyarapodás csökkenésének köszönhetjük, hogy lényeges hátrálékok nem maradtak fenn. Beérkezett az osztályba az előző évi 12.428 db-bal szemben 8578 db, amiről 7111 címmásolat készült. Sokszorosításra került 6062 cím és készült összesen 52.554 cédula. Intenzív munkával sikerült az előző évi hátrálékkal együtt 55.604 cédulát a katalógusokba be is helyezni. A Fiókközpontban 2558 db-ot osztályoztak, 20.978 leltárlap és 1517 katalógus-cédula készült. KÖNYVKÖTÉS Buchbinderei — Binding (L. a 7. és 9. sz. függelékeket.) Könyvkötő-tarifánkat kétszer is emeltük és mindent megpróbáltunk, hogy új szállítókat szerezzünk, mégis alig tudtuk az előző évi eredményt megközelíteni. Pedig végül arra az engedményre is rászántuk magunkat nehéz szívvel, hogy ideiglenes papirkötéssel — ú. n. hadikötéssel — is beértük volna. A Központ az előző évi 5208 db-bal szemben csak 3913 db-ot tudott mestereknél elhelyezni és 5537-tel szemben csak 3848 db-ot kapott vissza, a Fiókközpont 5474 db-ot adott ki és 6181-gyel szemben 5034-et kapott vissza. így az összes új kötések száma 8882, míg 1916-ban 11.718 volt. Már ez a körülmény arra hajtott, hogy házi könyvkötészetünket erősebben vegyük igénybe. De különösen kényszerített erre a fiókkönyvtárak könyveinek megdöbbentő arányokban történő rongálódása. A papírnak és a könyvek egész technikai kiállításának folytonos leromlásához lényegesen hozzájárult kétségtelenül az a körülmény is, hogy a szappanhiány illetve drágaság folytán a testi tisztaság színvonala egészen középkori mélységekre sülyedt; és mivel könyvhiány miatt nem láthattuk el fiókjainkat annyi új könyvvel, mint azelőtt, a rongyos és piszkos könyvek minduntalan javításra kerültek a házi könyvkötészetbe. 1916-ban a fiókokból javításra beküldtek 5905 kötetet; a jelentés évében 9459-et. Ez annyit tesz, hogy 1916-ban még a forgalom minden 46-ik esetére esett csak egy javítás, ellenben 1917-ben már minden 31-ikre. Ebben az arányban emelkedett a házi könyvkötészet munkája is. 1915-ben 24.277 db-ot dolgozott fel, a következő évben 27.974-et, a jelentés évében pedig 29.672 db-ot. A Központban 6928, a Fiókközpontban 10.489, összesen tehát 17.417 könyvkártya készült az előző évi 24.608-cal szemben: a gyarapodás csökkenésének természetes következménye ez
