A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 10. jelentése, az 1916. évről
34 volt kölcsönzés, 1915-ben 56-4, 1916-ban pedig már 82'4°/o-a. 1916-ban tehát az összes forgalomnak csak 17-6 százaléka helybenhasználat. Míg 1914-ről 1916-ra a helybenhasználat 61-4%-kaI csökkent, ugyanakkor a kölcsönzés 422°/o-kal emelkedett. Mivel pedig egy kölcsönzés 3—4 helybenhasználattal felér, a forgalomnak mindinkább a kölcsönzés felé alakulása a tényleg kimutatható számszerű emelkedésnél jóval nagyobb emelkedésre mutat, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. Mutatja, hogy: Egy k ö tét r e e s i k Fiók Helyben olvasás Kölcsönzés Összes használat 1914 1915 1916 1914 1915 1916 1914 1915 1916 1. SZ. . . 7-7 42 0-4 00 3-6 7-0 77 7-8 7-4 2. sz. . . 12-2 53 2-2 6*8 8-3 7-2 190 13 6 94 3. sz. . . 70 23 1-1 4-7 10-0 7-2 11-7 12-3 8-3 4. sz. . . 0-7 — 4-6 1-5 — — 22 — 4-6 5. sz. 167 14-7 11 2 1-7 6-3 4-5 18-4 21 0 15-7 1-5. sz. . 9-2 00 1-5 32 63 69 12-4 111 8-4 Más oldalról jellemző a könyvtár munkájára az egy kötetre eső használat: a könyv- állomány és a használók száma viszonyának állandósága mellett a kihasználás mértéke sem kedvező, mert míg a könyvállományból egy használóra kb. ugyanannyi esett 1914-ben (3‘3 kötet), mint 1916-ban (3'7 kötet), addig az egy kötetre eső használat 1914 óta folytonosan lefelé tart. Mert míg 1914-ben még 12-4 használat esett átlag egy kötetre, 1916-ban már csak 8-4. A használat csökkenése különösen nagy a 2. sz. fiókban, ahol 1914-ben még 19, 1916-ban már csak 9'4 használat esett egy kötetre. Ennek oka, hogy a 2. sz. fiók egy úton haladt a többi fiókkal a helyben olvasás csökkentésében, de hátra maradt a kölcsönzés emelésében, mely amazt ellensúlyozta volna. A helybenhasználat általános csökkenése a kölcsönzés javára, melyet már egyéb adatokból is megállapítottunk, örvendetes jelenség. E változás mérvére legjellemzőbb az 1. sz. fiók, ahol az egy kötetre eső használat kb. egyforma (7) maradt 1914—1916-ig s a kölcsönzés nulláról 7-re emelkedett, a helybenolvasás 7-ről 0-4-re csökkent, tehát az arány ugyanaz maradt, de a két tag helyet cserélt. Feltűnő jelenség a jelentés évében a felnőtt olvasók erős térfoglalása a gyermek olvasókkal szemben. Mert dacára annak, hogy a felnőttek jó részét behívták katonai szolgálatra, másik még nagyobb részét pedig keresete jobban igénybe veszi, mégis 1914 óta felnőtt olvasóink mind nagyobb és nagyobb részt követelnek munkánkból. 1914-ben összforgalmúnk 43'9°/o-a esett a felnőttekre, 1915-ben 49, 1916-ban pedig már 59-8%-a. Az emelkedés egyszerre meggyorsul 1915-ről 1916-ra. Legjobb példája ennek a 3. sz. fiók, mely első évében egészen gyermekkönyvtárnak indult: forgalmának 84'9%-a gyermekekre esett. 1915-ben még mindig 77'7°/o-a gyermekekre eső forgalom, 1916-ban már csak 53-5°/o-a. Vagy más adatokban kifejezve: míg a gyermekekre eső forgalom 1915-ről 1916-ra 10'7°/o-kal csökken, addig a felnőttekre eső forgalom 38-3°/o-kal emelkedik; a 3. sz. fiókban még sokkal nagyobb mértékben: a gyermekekre eső rész 371°/o-kal csökken, a felnőttekre eső rész 90'5%-kal emelkedik 1915-höz képest. Úgy, hogy a 3. sz. fiókot aligha tekinthetjük ezentúl gyermekkönyvtárnak, minthogy forgalmának csaknem fele felnőttekre esik. Az általános szabály alól csak az 5., az állatkerti fiók kivétel: a felnőttek 1914-ről 1915-re 41-4°/o-ról 53'9°/o-ra emelték forgalmukat, de a nyert teret 1916-ban újra csaknem teljesen elveszítették, forgalmuk leszállód ismét 43-9°/o-ra. A felnőttek térfoglalását mutatja a kölcsönzők statisztikája is. Mert míg 1914-ben összes kölcsönzőinknek csak 30'5°/o-a volt felnőtt, 1916-ban már 64'1%-a. Míg a felnőtt kölcsönzők száma 1914- től 1916-ig 473%-kal emelkedett, addig ugyanakkor a gyermekkölcsönzőké csak 40u/o-kal. 1915- ről 1916-ra a gyermek kölcsönzők száma mindenütt fogyott: 25'2°/o-kal az 1., 40'6°/o-kal a 2., 24-8%-kal a 3. sz. fiókban. S ugyanakkor a felnőttek száma 88’ 1, 75-3 és 138-3°/o-kal emelkedett. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a gyermekek kezdenék elhagyni könyvtárainkat vagy hogy gyermekkönyvtáraink nem váltak volna be. Sőt ellenkezőleg. Hogy az utolsó évben a gyermek kölcsönzők száma tényleg fogyott, annak oka a forgalom önkéntes megszorítása, melyet a háborúokozta személyzet és anyaghiány ránk kényszerített: csak nagyon korlátolt számban vehettünk fel új kölcsönzőket. S a gyermek kölcsönzők számának apadása nem a könyvtár elhagyását, hanem azt jelenti, hogy gyermek kölcsönzőink jelentékeny része kinőtt a gyermekkönyvtárból s átkerült a felnőttekhez. Ezen a jelenségen örvendeznünk kell nem csak azért, mert a 14 éven felüli közönség értékesebb olvasóközönség s folytonos növekedése által munkánk értéke is emelkedik, hanem azért is, mivel azt mutatja, hogy első éveink munkája kezd gyümölcsözni s azok az olvasók, akiket mint gyermekeket nyertünk meg könyvtárunk
