A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1917
1917 / 4-6. szám - Hírek és közlések
116 „S e felfogásban valósággal sok igazság is foglaltatik, de mindenekfölött megnyugtató annak a szemlélete, hogy a székesfőváros illetékes hatósága, amikor a könyvtár személyzetének létszámát bizonyára jól megokolt előterjesztésre a lehető legmesszebbmenő kulturális készséggel ily jelentékeny számban megállapította s az intézmény rendelkezésére bocsátotta, nem cselekedhetett máskép, mert elsősorban annak a belátására jutott, hogy a becsületes munkát csak megfelelő számú és kvalitású munkással lehet becsületesen elvégezni, másodsorban pedig azt igazolta be, hogy nem kíván dőre gazda módjára, egy szolgájáról — mint ezt oly sok rokonintézménynél megteszik — három bőrt lenyúzni.“ „Ez azonban az éremnek csak az egyik, a fényes oldala. Van ennek a medaillonnak rozsdás fele is, mely szomorú árnyékot vet a nagy fényességre.“ „A háború tartama alatt, különösen pedig az utolsó két évben, a könyvtár végleges személyzete oly hullámzásnak volt kitéve, mint soha azelőtt. A jobb munkaerőket a magánüzemek jobb bérei csábították el, mert soha még a munkaerő iránti kereslet oly nagy nem volt, mint e háborúban és a magánüzemek ennek következtében állandóan magasabb béreket fizettek, mint a közhivatalok.“ „Mindennél elszomorítóbb azonban a személyzeti ügyek jövendőbeli képe s Szabó Ervin aggodalmaiban teljesen osztozunk, ha a mai auspiciumok és tapasztalatok alapján a jövő hivatalnok-nemzedék kvalitásaira és teljesítőképességére gondolunk. Alig hihető ugyanis, hogy a köztisztviselői fizetések a békekötés után is megmaradó drágaság arányában fognak emelkedni, ellenben nagyon is valószínű, hogy a magángazdaságok köny- nyebben fognak hajlani arra, hogy alkalmazottaik bérköveteléseit teljesítsék. Mi lesz, mi lehet ennek a következménye ? Más alig, mint hogy az értelmességi középosztály legjobbjai a magángazdaság szolgálatába fognak törekedni és bizonyára nem a leginkább munkaképes, legerélyesebb és legönállóbb, a vállalkozó szellemű, az új iránt fogékony és nyílteszű elemek lesznek azok, amelyekből a közhivatalok fogják személyzetüket újoncozni.“ „Hogy ezek után minő lesz a közhivatalok s általuk az ország és a magyar civilizáció képe, az könnyen elképzelhető. Ennek csak egy módon: a becsületes munkának becsületes megfizetésével lehet elejét venni, mert a méltányos és jogos követelések megvalósítása elől földi hatalom immár többé el nem zárkózhatik: sietve, minél előbb kell ezt megcselekedni, nehogy vigasztalanul sivár, vagy végképen üres maradjon az a pálya, amelyen már mi is szándékunknál és akaratunknál kevesebb eredménnyel munkálkodtunk, — bizony nem a magunk bűnei miatt.“ „Ha fatalisták lennénk, rezignálva sóhajtanánk el, hogy a sors útjába halandó ember botorul nem avatkozhatik és átérezve és vallva azt, hogy az az ország és hatalom, mely sem igazságosan büntetni, sem igazságosan jutalmazni nem tud, jobb sorsra nem érdemes: nem törődnénk azzal, mi lesz a jövővel. Hisszük és valljuk azonban, hogy amiként a hamisság nem örökéletű, akkép a kártékony csökönyösségtől megtévedt szociológia fölött is mielőbb győzedelmeskedni fog a tudomány helyes és a belátás igazságos gondolata. Még látunk magunk körül embereket, akik nem a dignitás verőfényében für- dőznek, de dolgoznak a magyar kultúráért és saját lelkűk gyönyörűségéért. Bizonyos, hogy ezek sorába tartozik a székesfővárosi könyvtár tisztikara is, mely a mostani összetételében csonka és heterogén ugyan, a munka vállalásában és végzésében azonban lelkes, egységes és szilárd.“ „Ez magyarázza meg azt a rejtélyt, mint volt képes a könyvtár a roppant súlyos viszonyok mellett azt a nagy munkát mind elvégezni, amiről a jelentés beszámol...“ „...A kezelőszemélyzet szakkiképzésének ezt a módját [t. i. a gyakornokok és fiatalabb hivatalnokok számára tartott előadásokat] helyesnek kell tartanunk, mert végre is, az adott viszonyokhoz képest, elég szerencsésen oldja meg ezt a nehéz problémát. Mindenesetre jobb módszer az, mint az a célon túllövő, az egyetemi ifjúság által különben is a legkevesebb szimpathiával fogadott s így be nem vált kísérlet, mely a könyvtárnoki tudományoknak és teendőknek egyetemi tanszéken való előadá
