A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1916
1916 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről
A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről 9. Jahresbericht der Budapester Stadtbibliothek über ihre Tätigkeit im Jahre 1915 9th Annual report of the Budapest Public Library for the year 1915 A KÖNYVTÁR ÉS A HÁBORÚ Die Bibliothek und der Krieg — The Library and the war (Lásd az 1. sz. függeléket) Amerikai könyvtári folyóiratok gyakran foglalkoztak azzal a kérdéssel, van-e a könyvtáraknak a háborúval szemben különleges egyéni állásfoglalásra alapjuk. A vonatkozó cikkek végkövetkeztetése mindig az volt, hogy tekintet nélkül arra, hogy a könyvtárosnak egyénileg mi a meggyőződése, harcias vagy békés világnézetet vall-e, mint könyvtárosnak csak egy álláspontja lehet — és pedig csak háborúellenes. Mert még Amerikában is, amelynek közvetlenül a háborúban része nincsen, sőt gazdaságilag mindenesetre csak haszna van belőle, megérezték a háború kedvezőtlen hatását a közvéleményre, mert figyelme a kulturális kérdésekről és feladatokról elterelődött. És Angbában, a modern könyvtárpolitika hazájában épenség- gel azon kezdték kormány és községek a nemzeti takarékosságot, hogy az iskolák és a könyvtárak költségvetését nyirbálták meg. Ha még ezekben az országokban is, amelyekben a kulturális szükségletek sokkal nagyobb erővel érvényesülnek és az állami és községi pénzügyeket sokkal nagyobb arányban veszik igénybe, ily visszahatása van a háborúnak, milyen hatását várhatjuk minálunk, ahol a könyvtárügy a társadalmi szükségletkielégítések sorában szinte utolsó helyet foglal el? A mi könyvtárunk is, amely a háború előtti utolsó években a magyar könyvtárak történetében talán példátlan fejlődési lehetőségekkel rendelkezett, a háború óta viszonylag visszafejlődött. Míg 1911 óta a Könyvtár költségvetése évről- évre 40—60, sőt 80 %-kal emelkedett, addig első háborús költségvetésünk csak 6-7, az 1916-iki meg épen csak l-3 %-nyi emelkedést mutat. A valóságban azonban még ez az emelkedés is csak színleges, mert a személyzeti kiadásokat a költség- vetésbe oly összegben állították be, amelyek az elhatározott szervezéseknek felelnek meg, holott a kormány azokat eddig jóvá nem hagyta : ilyenformán a két utolsó évi zárszámadás ténylegesen nem hogy emelkedést, hanem abszolút csökkenést eredményez. Ha teljesítéseink az előző évvel szemben mégis jelentékenyen javultak, ez egyrészt azt jelenti, hogy a korábbi befektetések most kezdtek gyümölcsözni, de 1
