A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1916
1916 / 1-3. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 9. jelentése, az 1915. évről
44 nak, kiknek kötelezvénye valamilyen okból (iskolaváltozás, iskolából való kimaradás, jótálló vidékre költözése stb.) érvénytelenné vált, új kötelezvényt állítottunk ki. Minden adatváltozást a kölcsönzőnaplóba is bevezettünk. A revízió módot nyújtott arra, hogy megállapíthassuk, kik a könyvtárnak a tényleges olvasói. (A kölcsönzők számánál ezt az ada - tot vettük fel és nem a beírt olvasók számát.) Az eredmény az volt, hogy az 1914 május 7-től dec. 81-ig beiratkozott 1264 olvasó közül 924 olvasó maradt el. Hogy milyen olvasókategóriákhoz tartozhatnak ezek, erre nézve felvilágosítást adhat egy 1915 márc. hó folyamán történt felvétel. Eszerint 1688 beírt olvasó közül március hó folyamán 964 használta a könyvtárt. Elmaradt 724 olvasó és pedig: a) ifjúsági olvasó elemista ................................ 369 p olgárista.............................. 240 i parostanono........................ 10 k özépiskolai tanuló .......... 8 e gyéb.................................. 50 b ) felnőtt .................................. 57 L átjuk, hogy a legtöbb elemista. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy az általában nagyon szegényes ifjúsági irodalmunk különösen a legkisebbeknek adható könyvekben, főleg mesékben nagyon szegény, a gyerekek nagyon hamar kiolvassák az anyagot. Másrészt a szegényebb néposztályhoz tartozó szülő nem veszi jó néven, ha az elemista gyerek könyvet hoz a könyvtárból, mert arra vigyázni kell, azt állandóan dugdosni kell a kisebb testvérek elől, hogy össze ne tépjék. Gyakran jöttek be szülők a könyvtárból kapott intés után azzal, hogy «ne tessék a gyereknek több könyvet adni, nem való annak még könyv». És tényleg igen gyakori eset, hogy a gyerek elemista korában elmarad a könyvtárból és polgárista, vagy középiskolás korában újra látogatja. A fővárosi elemi iskolák kimutatása szerint a háborús év alatt igen nagy volt a vidékre költözött családok száma. A fővárosi nehéz megélhetési viszonyok között vidékre menekültek azok a családok, ahol a családfő bevonult és a gyermek iskoláztatása nem volt a fővároshoz kötve. Gyakran előfordul az is. hogy a gyermek az iskolaév alatt nem használja a könyvtárt és a szünidőben újra látogatja. A helyiség átalakítására, illetve annak az eredetileg orvosi rendelőszobának szánt szomszédos szobával való kibővítésére vonatkozó előkészületek még a jelentési év folyamán megtörténtek, a végrehajtás azonban a folyó esztendőre maradt. A szűk helyiség nemcsak közegészségügyi szempontból volt tarthatatlan, de a könyvtár továbbfejlesztését is egészen lehetetlenné tette. Oly kevés könyvet tudtunk csak elhelyezni, hogy még a Százados-úti kisebb igényű közönségnél is megtörtént, hogy egyesek az anyagot kiolvasták. Az olvasókra vonatkozó tapasztalatok körülbelül ugyanazok voltak, mint arról tavalyi jelentésemben beszámoltam. Váradi Irma 12. Függelék AZ 5. SZÁMÚ FIÓK (ÁLLATKERTI MOZGÓKÖNYVTÁR) 1915-BEN Zweigstelle Nr. 5 — 5íA Branch (Lásd még a 8. és 26 — 29. ez. függelékeket.) Az állatkerti mozgókönyvtár 1915. évi működéséről beszámolva, kimutatást adhatunk az első teljes év forgalmáról, mert az előző évben csak május elején kezdtük meg először a könyvek kölcsönadását. Könyvállományunk az óv folyamán újabb kötetekkel gyarapodott, melyeknek nagyobb részét a Városi Nyilvános Könyvtár engedte át. Ezzel szépirodalmi munkáink
