A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1915

1915 / 3-4. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár adományozóinak jegyzéke az 1915. év II. negyedében

156 tárgy ügyiratainak másolatai. Fontosságukkal a következők emelkednek ki: „Jósef nádornak Alexandra Pawlowna orosz nagyhercegnővel történt egybekelése alkalmá­ból tartott ünnepély leírása. 1800. május 6.“ „A Magy. tud. akadémia palotája.“ (A leírás eredetije az Andreánszky-gyűjtemény iratai között.) „Darstellung einiger hist. — authentischer Begebenheiten so sich während der 1849-er siebzehntägigen Belagerung innerhalb der Mauern der kön. fr. Hauptstadt bezüglich festung Ofen zugetragen haben.“ (Eredetije a budai levéltár iratai közt.) E másolatoknál nagyobb jelentőségű Schmallnak az az eredeti kézirata, melynek cime : A budai régi városháza története. A 156 lapra terjedő munka, (mely külön kulturhistóriai értékelést s kiadást érdemel,) nagyrészt önálló búvárlat s kutatások eredménye, s egyik leg­jobb darabja a könyvtár kéziratgyűjteményé­nek. Alkalomadtán még visszatérünk rá. Bányai Elemért a Városi könyvtár is őszintén és mélyen meggyászolja. Ismerte a könyvtár kezdeteit s bár szakított könyvtáros­nak induló pályáján ezzel a mesterséggel, nem szűnt meg hevesen érdeklődni a könyv­tárak ügye iránt. A Városi könyvtárnak magyar viszonyok között szokatlanul gyors fejlődését különös melegséggel figyelte. Azokban a napok­ban, mikor az új nagy nyilvános könyvtár ügye a komoly tervezgetések állapotába jutott, szinte naponta itt járt nálunk s a legszemélye­sebb ügyének tekintette. És nemcsak akkor jött fel érdeklődni dolgaink, terveink iránt, ha riportot készült Írni, hanem egyébkor is szerette látni munkánkat. írni a könyvtárakról s a budapesti könyvtárügyről soha sem mulasz­totta el. Nem panaszkodhatunk, az utóbbi években sűrűn és sokat (ha nem is eleget) írtak a lapok a budapesti könyvtárügyről, sok esetben a Városi könyvtárral kapcsolatban. Ezek a riportok mindig érdekessé tudták tenni a könyvtári kérdéseket, de kevesen vagy senki sem írt mindezekről az érzelmeknek akkora belevetésével, úgy átérezve és éreztetve örö­met és haragot, mint Zuboly. Bányai Elemér távozását mint budapesti gyűjtők is fájlaljuk. Mi gyűjtjük ennek az égig magasztalt és porig ócsárolt városnak az irodalmát s milyen jóleső érzés volt tud­nunk, hogy a magyar zsurnalisztikában van egy Zubolyunk, aki Budapestről nemcsak kéményei füstjével kapcsolatban ír, hanem Budapest dolgait a város igazi barátainak, az amatőröknek lelkületével is tudja nézni. Tudományos és kulturhistóriai „riportjait“ ki lehetne adni Budapest kövei címen. Ha a barátai által sajtó alá rendezett kötete meg­jelenik s ezek a dolgai benne lesznek, másutt még lesz alkalmunk szeretettel visszatérni rájuk. Az 1. sz. fiók olvasótermeit a háború ki­törése után — többi fiókjainkban nagyobb olvasókedvet tapasztalva — 1914 aug. 17-én nyitottuk meg a közönség számára (bár a könyvtár rendezése körüli előkészületek leg­kezdetlegesebb stádiumában voltak.) Megnyi­táskor úgy a felnőttek, mint a gyermekek könyvanyagának fogyatékossága és a kata­lógus hiánya miatt a kölcsönzést nem indít­hattuk meg. A könyvanyag kibővítéséhez csak januárban foghattunk, mert tanácsi határozat folytán a könyvbeszerzés szüne­telt. A munka lassú haladását a könyv­szállítás és könyvkötés körüli nehézsé­gek magyarázzák. Márciusban készültünk el a gyermekkönyvtár anyagának rendezésével, ahol a kölcsönzés március 15-én meg is indult. A felnőttek anyagának rendezését is befejeztük, a katalógust azonban csak ideiglenes alakban (részint másolt gépírásos, részint kőnyomatos jegyzék formájában) készíthettük el. A szép- irodalmi katalógust a három tárgycsoporton belül — regény, költemény, színmű — nyel­vek szerint betűrendbe, az ismeretterjesztőt a tizedes osztályozás alapján tárgycsoportok szerint rendeztük. A beiratkozás október 4-én indul meg, a kölcsönzés október közepe táján. A Deák Ferenc-könyvtár kibővítése. A Deák Ferenc-könyvtár forgalma minden jobb meggyőződésünk ellenére ránk erőszakolt kor­látozások dacára is oly mértékben emelkedett megnyitása első napjaitól kezdve, hogy az utóbbi időben a nagy torlódás következtében gyakran bántó jelenetek állottak elő. A túl­zsúfoltság következtében előálló hátrányokon kívántunk segíteni, mikor elhatároztuk a könyv­tár kibővítését. Minthogy a törzsépületet bőví­teni igen bajos lett volna, különösen a mai körülmények között, az egyetlen lehetőség volt, hogy a könyvtár közelében keressünk alkal­mas helyiséget, melybe a könyvtár üzemének egy részét áthelyezhessük. Az Almássy-tér 10. szám alatt találtunk egy eléggé megfelelő bolthelyiséget, már ki is béreltük s reméljük, hogy, ha a berendezés elkészítése nem fog késedelmet szenvedni, a gyermekek és tanulók kölcsönzését november folyamán már áthelyez­hetjük a kisegítő helyiségbe. A törzsépület továbbra is megmarad olva­sónak úgy gyermekek, mint felnőttek részére, valamint itt fog történni továbbra is a fel­nőttek kölcsönzése. A gyermekek és tanulók kölcsönzése a nyílt polc rendszer szerint fog történni. A zuglói fiókkönyvtár. A zuglói fiók- könyvtár már egészen közel állott a meg­valósításhoz, már helyiséget is béreltünk számára, mikor az újabb katonai behívások s általuk a könyvtár munkaerejének lényeges megcsappanása arra a nem szívesen vett elhatározásra kényszerített, hogy jobb időkre

Next

/
Thumbnails
Contents