A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1915
1915 / 1-2. szám - A Városi Nyilvános Könyvtár 8. jelentése, az 1914. évről
11 alapelveit és az egyes osztályok munkakörét és munkamenetét, valamint az osztályok egymáshoz való viszonyát és egymással való érintkezésének módját részletesen szabályozó utasítás nem készült el, sem a Könyvtár megnyitásával egyidejűleg életbeléptetett szigorú és következetes munkamegosztást a személyzet megcsappanása folytán nem tarthattuk fenn. Mindazáltal azt hisszük, hogy a tökéletlen belső szervezeti reform is lényeges költség- és munkamegtakarítást eredményezett és így szolgáltatásaink kiterjesztésének és javításának lehetőségeit is gyarapította. Ugyané cél érdekében nagy figyelmet fordítottunk mindig arra, hogy a Könyvtár alkalmazottai könyvtári szaktudásukat fejlesszék. Sajnos, ebben az évben ez nehezen ment. Előbb a Könyvtár újjászervezése és a költözés, majd az új szolgálat kezdő nehézségei, végül a háború más feladatokra vette igénybe a figyelmet és az energiákat. Még a háború előtt abszolválta dr. Madzsar főkönyvtáros az előző évről elhalasztott hosszabb tanulmányútját, mely Német- és Angolországba vezette. Kitűnő alkalmul szolgált volna a lipcsei könyvipari kiállítás, amelyre a Tanács jóvoltából öt könyvtári hivatalnok kapott kiküldetést és pedig dr. Madzsar főkönyv- táros, dr. Dienes könyvtáros, Kőhalmi és Pikier könyvtártisztek és dr. Benze ideiglenes hivatalnok; ugyancsak az új könyvtárépület kiviteli terveinek elkészítése előtt tervbevett külföldi tanulmányútra kiküldte a Tanács dr. Wildner tanácsnok urat és alulírottat. Sajnos a háború mindezt megakadályozta; egyedül dr. Dienes nézhette meg a lipcsei kiállítást. Nem folytathattuk a gyakornokoknak azelőtt rendszeres oktatását sem, valamint abbamaradtak a korábbi referáló személyzeti értekezletek. A Könyvtár tagjainak könyvtárügyi irodalmi munkássága légióként a Könyvtári Szemle című folyóiratban jutott nyilvánosságra, amelyet Kőhalmi könyvtári tiszt szerkesztett. A könyvtári alkalmazottak könyvtárügyi irodalmi működéséről szóló kimutatást a Függelékben közöljük. GYARAPODÁS Zuwachs — Accession Mult évi gyarapodásunknak számai és jellege erősen visszatükrözik a világháború hatásait. A növekedés nemcsak számbelileg sokkal kisebb az előző évinél, hanem származása és nyelvi megoszlása szerint is lényeges eltolódásokat mutat. Emlékezetes, hogy a háború kitörése utáni első hetekben még a német könyvpiacon is erős pangás állott be s jó negyedévbe telt, amíg a könyvtermelés a korábbi méreteket újra megközelítette. De ekkor is szállítási nehézségek és a márka-árfolyam folytonos emelkedése a rendelések erős mérséklésére indítottak. A francia és angol könyvszállitások természetesen teljesen megszűntek, a magyar könyvipar pedig az év végéig sem tért magához s nemcsak háborús irodalomból termelt kétségtelenül kevesebbet, mint amennyit a piac könnyen fölvett volna, — bizonyítja ezt az a jelenség, hogy egy, a rendes könyvkereskedelem szervezetébe csak lazán bekapcsolt szociálista könyvkiadó-vállalatnak háborús kiadványai oly nagy számban keltek a szervezett szortiment könyvkereskedelem útján is, mint másfajta kiadványa sohasem azelőtt — hanem az egyéb szokásos kiadói tevékenység is szünetelt; a karácsonyi könyvpiacra úgyszólván semmi újdonság nem került; szüneteltek és részben még most is szünetelnek a nagy részletfizetéses sorozatok, valamint rendkívül megcsappant a hivatalos kiadványok száma is. Ehhez járult, hogy hiteleink megszorítása is arra kényszerített, hogy majdnem kizárólag a háborús irodalomra szorítkozzunk. Mindazáltal mindenkép azon voltunk, hogy teljesen el ne vágassuk magunkat a nyugateurópai irodalomtól. Értékes folyóirataink, nagy sorozataink teljessége érdekében, valamint a háborús országok tudományos és irodalmi közvéleménye ismeretének nagy tudományos jelentőségéért M. Nijhoff, a kitűnő hágai antikvárius útján igyekeztünk beszerezni úgy a francia és angol folyóiratok és sorozatok elmaradt számait, mint főként az ellenséges és a semleges
