A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1914
1914 / 1-2. szám - A könyvtár használatáról
olvasó egy nevet nem talál meg a betűrendes katalógusban, tíz eset közül legalább kétszer a név megvan, csakhogy nem nézett pontosan utána. 1. A betűrendes katalógus nemcsak a szerzők műveit foglalja magában, hanem a reájuk vonatkozó műveket is. Tehát pl. Kossuth Lajos alatt úgy a tőle, mint a reá vonatkozó művek vannak. A betűrendes katalógus főbb szabályai ezek: a) Az ábécé sorrendje a magyarban szokásos sorrend. Tehát az ä (vagy ae) az a után, az ő (vagy oe) az o után és az ű (vagy ue) az u után következik, b) Rövid és hosszú magánhangzókat (pl. a és á stb.) nem különböztetünk meg. c) Személynevek rövidítéseit kiegészítjük; pl. St Claire = Saint Claire, Me Clurg = Mac Clurg stb. d) Nemesi előnevet csak oly esetben veszünk első névnek, ha a szerző ily néven ismeretes; pl. Ponori Thewrewk István, e) Hivatalok, hatóságok, egyesületek, intézmények a földrajzi név és az illető hivatalok stb. nevei alatt vannak föl- véve; pl. Franciaország. Office du Travail; Budapest. Statisztikai hivatal; Chicago. John Crerar library stb. /) Kongreszszusokat: a kongresszus színhelyét képező ország neve, utána kongresszus szó és a kongresszus címe; pl. Franciaország. Kongresszus. Congrés national des secrétaires de mairies. Nemzetközi kongresszusokat: Nemzetközi kongresszus és ezen a csoporton belül a kongresszus tárgyát legközelebbről meghatározó szó alatt. Pl. Congrés de l’union internationale de la paix-t: Nemzetközi kongresszus. Paix alatt. g) Törvényeket és rendeleteket az ország neve alatt, utána Törvények, rendeletek szó és évszám; pl. Nagybritannia. Törvények. 1913. — Városi szabályrendeleteket a város neve alatt, Szabályrendeletek alrendszóval, h) Tudományos egyesületek kiadványait az egyesület neve alatt vesszük föl; pl. Verein für Socialpolitik. Untersuchungen etc. i) Álnevű vagy névtelen munkákat szerzőjük neve alatt, ha sikerül megállapítani, de utalunk a címre is. 2. A tárgyi vagy szakkatalógus a tizedes osztályozás alapján részletezi a könyvtár anyagát. E tárgyi katalógusnak külön betűrendes mutatója van: Ha valaki egy tárgyra vonatkozó irodalmat keres, megnézi a betűrendes mutatóban és az ott talált szám alapján megkeresi a szakkatalógusban. Pl. a nemzetiségi kérdés >, irodalmát úgy találhatja meg, ha a betűrendes mutatóban megkeresi Nemzetiségi kérdés-t, ott a jobb rovatban e számot találja: 323.1; e szám alatt aztán megtalálja a szakkatalógusban. 3. A földrajzi katalógus a helynevek szerinti betűrendben adja a helyi vonatkozású műveket. Tehát pl. Fiume neve alatt megtaláljuk a reá vonatkozó irodalmat. Ha egy helynév alatt nagy irodalom gyűlik össze (pl. Franciaország, London stb.) ez az anyag a tizedes osztályozás szerint van részletezve, így pl. Berlin-nél 35 alatt találjuk meg a közigazgatást, 37 alatt a közoktatást stb. * A betűrendes katalógusban háromféle színű vezérlapot találunk: 1. a leggyakoribb a barna, mely általában azokat a betűket mutatja, melyek a vezérlap után következnek; 2. a rózsaszín, mely a sok munkával szereplő szerzők neveinek keresését (pl. Marx, Kari stb.) könnyíti meg és 3. a sárga, mely sok munkával szereplő nem egyéni szerzők (intézetek, hivatalok stb.) neveit mutatja. A szakkatalógusban a vezérlapok színeinek jelentése ez: 1. téglavörös, a leggyakoribb, a tárgycsoport számával és nevével; 2. kék, formai beosztást jelöl, pl. (02) Kézikönyvek; 3. zöld, földrajzi beosztás, pl. (439) Magyar- ország ; 4. sárga, idő, pl. „ 1848“; 5. szürke, nyelv, pl. = 1 magyar nyelven; 6. rózsaszín, tudományos rendszer neve, pl. Darwinizmus. Nagyon fontos végül az, hogy az olvasó pontosan tudja, hogy mit talál a katalógus- cédulán. A mi céduláink nem csekély munkával készülnek és e munka csak akkor térüi meg, ha az olvasó a rajtuk feltüntetett adatoknak hasznát is veszi. így pl. a fölületes olvasó észre sem veszi, hogy a cédula az egykötetes munkák lapszámát is megadja, tehát legtöbb esetben már a céduláról is megítélheti a könyv terjedelmét. Minden cédula a következő adatokat tartalmazza : 1. A balsarokban a mű helyszámát (ennek segítségével kereshető meg a raktárban.) 2. Alatta a könyv decimális szakbeosztásának számát. 3. A szerző nevét. Ha e név szögletes zárójelben van, ez azt jelenti, hogy e név a könyv címlapján nem szerepel. (Általában, ami szögletes zárójelben van, az csupán a katalogizáló betoldása, mely a könyv címlapján nem szerepel.) 4. A mű címét; ha fordítás, utána szögletes zárójelben az eredeti mű címét és első kiadásának évét. 5. Kötetszámot; pl. 1—3 azt jelenti, hogy a mű 3 kötetes. 6. Ha új kiadás, szögletes zárójelben az első kiadás évét; utána a kiadás számát (pl. 3. kiad.) 7. A megjelenés helyét, kiadó nevét és megjelenés évét. 8. Egykötetes műnél a lapszámot, utána p. (pagina). 9. Gyűjteményből, folyóiratból vagy könyvből kiutalt műnél az eredeti hely megjelölését. 53 54
