A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1914

1914 / 1-2. szám - A könyvtár használatáról

9.439

Magyar birodalom

9.44

Franciaország

9,45

Olaszország

9.46

Spanyolország

9.469

Portugália

9.47

Oroszország

9.481

Norvégia

9.485

Svédország

9.489

Dánia

9.492

Németalföld

9.493

Belgium

9.494

Svájc

9.495

Balkán

9.496.1

Törökország

9.497.1

Szerbia

9.497.2

Bulgária

9.497.3

Montenegro

9.498

Románia

9.499

Görögország

95 Ázsiai történet

9.51

Kína

9.52

Japán

9.53

Arábia

9.54

Keletindia

9.55

Perzsia

9.56

Kisázsia

9.57

Szibéria

9.58

Afganisztán

9.59

Hátsóindia

96 Afrikai történet

9.61

Északafrika. Tunisz. Tripolisz

9.62

Egyptom

9.63

Abesszínia

9.64

Marokkó

9.65

Algéria

9.66

Északi belső Afrika

9.67

Déli belső, közép és kelet Afrika

9.68

Délafrika

9.69

Indiai óceáni szigetek. Madagaszkár

87 Északamerikai történet

9.71

Kanada

9.72

Mexiko. Középamerika

9.73

Egyesült Államok

9.74

Északkelet. Uj Anglia

9.75

Délkelet

9.76

Délközép

9.77

Északközép

9.78

Nyugat

9.79

Csöndes óceáni part

98

Délamerikai történet

9.81

Brazília

9.82

Argentina

9.83

Chile

9.84

Bolivia

9.85

Peru

9.86

Columbia. Ecuador

9.87

Venezuela

9.88

Guyana

9.89

Paraguay

99

Ausztráliai történet

9.91

Maláji szigetek. Molukkok. Filippinek

9.92

Szunda szigetek

9.93

Ausztrálázsia

9.94

Ausztrália

9.95

Új Guinea

9.96

Polinézia

9.97

Kis szigetek

9.98

Sarkvidék

*

Természetesen e fölosztás a tízes számrendszer alapján a szükséghez képest tetszés szerint bővíthető. Ha kis (pl. 500 kötetes) könyvtár anyagának elrendezéséről van szó, elég egy számjegyig menni, nagy könyvtárnál

öbbet kell fölvenni; egyazon könyvtáron belül is egyik szaknál több, másiknál kevesebb számjegyet használhatunk. Pl. a mi könyvtárunknál az 51 Mennyiségtannál, minthogy e szakból kevés könyvünk van, elég három számjegy, ellenben 331 Munkáskérdésnél sok jegy kt 11, pl: 331.882 Munkaadók szervezetei.

A decimális osztályozást kétféleként alkalmazhatjuk : mint könyvfölállítási és mint szak- katalógus beosztási rendszert. Az előbbi abban áll, hogy a könyveket a decimális szám szerinti rendben állítjuk föl a polcokon. A számok egymásutánja olyan, mintha minden szám előtt nulla és tizedespont volna. Tehát pl. előbb jön egy 158 jelzésű könyv, mint egy 22 jelzésű. E fölállítás előnye az, hogy a tartalmilag rokon könyvek egymáshoz közel kerülnek. Ha tehát pl. a közegészségügyre vonatkozó műveket keresem, elmegyek a 614 számhoz és ott találom e kérdés anyagát. így van rendezve a kézikönyvtár és a folyóiratszoba.

Nagy könyvtár ilyen fölállítása két akadályba ütközik : 1. Egy könyv netn ritkán két, vagy több csoportba egyformán tartozik és csak bizonyos önkénnyel tehető csupán egy csoportba. (A katalógusnál e kérdés könnyen oldható meg azzal, hogy egy könyvről tetszés szerimi számban készíthetünk cédulákat és ezeket a megfelelő szakokba tehetjük. Pl. egy oly könyvről, mely a statisztikával és közgazdaság- tannal foglalkozik, két cédulát készítünk 3 szakkatalógus számára és az egyiket a 31 Statisztika, a másikat a 38 Közgazdaságtan szakba tesszük. így előfordulhat, hogy nálunk pl. egy könyvről 6—7 cédula is van a szak- katalógusban, hogy minden szakban megtalálható legyen.) 2. Túlságosan sok helyet vesz igénybe, mert hézagokat kell fönntartani minden szaknál a gyarapodás számára.

A szakkatalógusnál (mint följebb említettük) nálunk a decimális osztályozás van használatban.

E rendszer azonban még tovább megy a könyvanyag részletezésében. T. i. sokszor oly nagy tömeg gyűlhetik föl egyazon tárgykörre vonatkozólag, hogy a tartalmon kívül egyéb külső szempontok szerint oszthatjuk föl a könyveket. Pl. a közgazdaságtanra vonatkozólag igen sok könyv van könyvtárunkban és e sok száz könyveim közül mily nehezen választhatná ki az olvasó azokat, melyek neki kellenek. Az egyik egy kis kézikönyvet keres, a másik csak magyart, a harmadikat csupán Anglia közgazdasága érdekli stb. E részletezésre szolgálnak az ú. n. közös a loszt ások, melyek a tartalomra való tekintet nélkül, bármely szaknál alkalmazhatók. Ezek:

1. Formai alosztás. Jelzése: kerek zárójel és benne nulla és szám ; pl. (02). E formai alosztás jelzése a szakszám mellé kerül.

Tehát pl. 58 Növénytan, (02) Kézikönyv, tehát 58(02) Növénytani kézikönyv. A formai alosztások ezek:

49

50