A Budapesti Városi Könyvtár értesítője 1914
1914 / 1-2. szám - Hírek és közlések
mivel a Kálvin-tér egyik legforgalmasabb helye a fővárosnak, ott üzletekre van szükség és azt a vidéket középületekkel ilyenformán elsorvasztani nem szabad. Végül még azt hozta fel, hogy egy annyi pénzbe kerülő nyilvános épületnek nem szabad, hogy csak rövid húszöles frontja legyen. Azt indítványozta tehát, hogy a közgyűlés hagyja a kérdést jobban megérni, azaz jobb gazdasági és pénzügyi viszonyok beálltáig ne foglalkozzék a könyvtár megépítésének kérdésével. Havass Rezső beszélt ezután; ismételten rámutatott a könyvtár sürgős és szükséges voltára. A financiális aggályokat azzal igyekezett legyőzni, hogy ez a könyvtár a főváros millenáris ajándékának tekintendő, melyet az ország ezeréves fennállása emlékére ad a magyar kultúrának. Steinhardt Antal szerint a Kálvin-téri telek nem alkalmas könyvtárnak, már azért sem, mivel az épület terve is csak nehezen tud alkalmazkodni a telek alaprajzához. Legmegfelelőbb teleknek a kegyesrendiek telkét mondotta, amely úgy fekvésénél, mint alaprajzánál fogva sokkal jobb, mint az előbbi. Indítványozta, hogy a közgyűlés ne határozza el a Kálvin-téri elhelyezést, hanem utasítsa a Tanácsot, hogy a kegyesrendiek telkére nézve tegyen javaslatot. Pető Sándor a kegyesrendiek telke és a Kálvin-téri telek közt lényeges érték- és árdifferenciát nem lát; a meglevő differencia nem játszhat szerepet egy ilyen kultúrpalota emelésénél. Miután emellett mindazon feltételek, amelyek egy ilyen palota megépítéséhez szükségesek, megvannak, a tanácsi előterjesztés mellett foglalt állást. Baranszki Gyula és Hecht Ernő a halasztó indítványhoz csatlakoztak. Előbbi azt kifogásolta, hogy épen a legértékesebb kereskedelmi és ipari gócpontokat foglalják le kulturépületek számára. Hecht pedig a IX. kerület fejlődését látta veszélyeztetve, ha ilyen exponált helyen középületet emelnek. Azonkívül egy akkora monumentális épületet vagy térre vagy a Duna- partra vagy általában oly helyre kellene építeni, ahol a főhomlokzat megfelelően érvényesül. Vértes Emil is más elhelyezést kért. Szalai Mihály kérte a közgyűlést, ne halogassa tovább ezt a kérdést. A könyvtárra a fővárosnak határozott szüksége van. De térjenek vissza arra az álláspontra, amelyet már egyszer elfoglaltak és építsék fel a könyvtárat a Tisza Kálmán-téren. Márkus Miksa örömmel konstatálja, hogy nincsen a közgyűlésen senki, aki a könyvtár létesítését elvből ellenezné. Hivatkozik a könyvtári, középítési és pénzügyi bizottságok ezügyben hozott határozataira és kéri az ügy sürgősségére való tekintettel, hogy a közgyűlés fogadja el a tanácsi előterjesztést. Bárczy István polgármester ragadta meg ezután a szót. Elmondta a Tisza Kálmán-téri elhelyezés történetét, amely terv, bár a közgyűlés is megszavazta a középítési bizottság utólagos egyhangú votuma folytán megbukott. Akkor örömmel vették ezt a döntést, mert oda tendált, hogy jobb helyre kell építeni a könyvtárat. A további bizottsági tárgyalások során a Kálvin-téri telekben állapodtak meg, mert egyrészt ideális helyen fekszik forgalom szempontjából, másrészt a telek értéke aránylag nem oly nagy, mint amliyen centrálisán a telek fekszik ; végül városrendezési, valamint a Kálvin-tér kiképzése szempontjából is kitűnő megoldás, mivel a kálvinisták temploma és a Magyar Gazdák szövetkezetének bérháza közt megfelelő átmenetet legbiztosabban így lehet létesíteni. El kell ismerni, hogy a telek drága, de ha azokat a szempontokat vesszük alapul, melyek szerint a könyvtárnak meg kell épülnie, olcsó telket nem fogunk találni, mert a Dunaparton, vagy a főforgalmú pontokon csak drága telken lehet építeni. A kereskedelem szempontja itt nem eshetik nagyon latba, mivel a Ráday-utcában értékes üzleteket formálni hosszú időre úgy sem lehetséges. Ahol nagy terek, mint a Kálvin-tér az üzleti forgalmat megszakítják, ott a következő oldalon egészen új forgalmi viszony keletkezik, amely nem hasonlítható a tér túlsó oldalán levő üzleti forgalomhoz. A halasztó indítványokra vonatkozólag megjegyzi, hogy inkább járul hozzá bármilyen elhelyezéshez, mert a rossz hely is jobb, mint a halasztó indítvány. A piaristák telkéről az a nézete, hogy értékesebb, mint a Kálvin-téri, de könyvtárnak kevésbé értékes. A Dunaparton nincsen forgalom és azonkívül a piaristák telke a legjobb hoteltelek, amely még kapható. Összefoglalva mondottait, azt javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a Tanács javaslatát azzal a kiegészítéssel, hogy a Ráday-utcában üzlet- helyiségek terveztessenek. Ha pedig ez nem fogadtatnék el, akkor ne a halasztó indítvány, hanem valamelyik másik indítvány mellett döntsenek. Az indítványozó bizottsági tagok végszava után a közgyűlés Polgár Károly halasztó indítványát 93 : 78 szavazati arányban elvetette, Steinhardt Antal bizottsági tag halasztó indítványát ellenben, mely szerint a piaristák telkének figyelembevételével újabb javaslatot kell a közgyűlés elé terjeszteni, 91 : 65 szavazattöbbséggel elfogadta. A könyvtári bizottság erre június 4-én ismét foglalkozott a könyvtárépület elhelyezésének kérdésével. Bárczy István polgármester újabb elhelyezés tervét veti fel: hogy az új könyvtár- épület a parlament melletti, a közmunkatanács és a kincstár tulajdonát képező két telekre építtessék. A telket a kincstártól olyan árban, mint amilyenen eladtuk, vissza is cserélhetjük. Márkus Miksa is csatlakozik ehhez az elhelyezéshez. Forbáth Imre azt tartja, hogy a könyvtárt máshová mint a Kálvin-térre építeni nem szabad. A látogatók legnagyobb része egyetemi hallgató, azok pedig nem fognak majd a Dunapartra menni. Wolfner József hivatkozva az Akadémia példájára, a Dunapart mellett van. Szabó Ervin könyvtárigazgató kifejti, hogy a könyvtár jelenlegi új helyisége, bár eszményinek mondható az előbbihez képest, legfeljebb három esztendeig felelhet meg a könyvtár fejlődési igényeinek, 189 190
