A Fővárosi Könyvtár értesítője 1913
2013 / 1. szám - Jelentés a Fővárosi Könyvtár működéséről 1912-ben
Jelentés a Fővárosi Könyvtár működéséről Í9í2-feen Die Stadtbibliothek im Jahre 1912 — La Bibliothèque Municipale en 1912 Szinte röstellem már, hogy megint a helyiség miatti sztereotip panasszal kell kezdenem jelentésemet. De a könyvtári helyiségek állapota oly nyomasztólag befolyásolja könyvtárunk működését, oly élesen ütközik bele mindennap minden szervezeti reform, minden fejlesztés, gyarapítás, az olvasók és a kölcsönzők tökéletesebb kiszolgálása, az anyag elrendezése és karbantartása, a személyzet dolgozóhelyiségeinek célszerűbb és higiénikusabb berendezése a helyiségi akadályokba, hogy az év folvamán sokszor úgy éreztük: lehetetlen tovább dolgoznunk és nincs más mód, mint hogy bejelentsem a Tanácsnak, hogy a könyvtár vezetéséért a további felelősséget nem vállalom. Lehetséges-e olyan üzemben, amelynek a rend és a pontosság a legelső és legfőbb követelménye és ahol a rendbentartás e legelemibb követelménye az objektumok tízezreire vonatkozik, hibátlanul működő adminisztrációt biztosítani, ha a raktárban kell lebonyolítani nemcsak az egész kölcsönzést, hanem az egyúttal 8—10 hivatalnoknak is a dolgozó helye? Ahol a földolgozás legkülönbözőbb fázisaiban levő anyagot még helyileg sem lehet külön tartani. Lehet-e magukon a polcokon is rendet tartani, ha azokon helyenkint kettős sorban kell már állítani a könyveket, a nagyobb sorozatokat, vagy ritkábban keresett, de olykor mégis keresett munkákat pedig a maguk helyéről a három méter magas állványok tetejére vagy még inkább félreeső helyekre kell áttenni? Lehet-e racionális munkamegosztást és munkakedvet követelni tisztviselőktől, akiknek télen sokszor 11—13 R°-nál magasabbra fel nem fűthető, vagy viszont 20 R°-nál alacsonyabb hőmérsékleten nem tartható szűk, piszkos, kormos, hulladozó vakolatú, rozoga bútorzattal berendezett helyiségekben kell dolgozniok? A könyvtárnak az igazgató után két legmagasabb tisztviselője egy harmadikkal együtt 70 m3-es kis szobában dolgozik, vagyis egyre nem egészen 24 m3 levegő jut, holott fegyházakban 25 m3 az előírt minimum. Lehet-e csudálni, hogy a személyzet körében a betegedések igen gyakoriak, a légzőszervek betegségei, reuma s több efféle miatt sokat mulasztanak? Ezek szégyenletes állapotok, amelyek súlyát még csak enyhíteni sem lehetett a hivatali fegyelem és a szervezeti követelmények lazításával, sőt éppen idegpusztító és kölcsönös súrlódásokat és elégedetlenségeket okozó szigorra volt szükség, hogy az évek munkájával, fáradságosan fölépített szervezetünket fölbomolni és elzülleni ne engedjük. És újra el kell mondanom, hogy e kényszeren alapuló össze- működés végeredményben csődbe kergetné a könyvtárt, ha a személyzet egyes tagjai, minden ellenáramlattal megküzdve, nem tartottak volna ki híven a Könyvtár mellett, amelynek kulturális hivatásáról ép oly erősen meg vannak győződve, mint alúlírott. Nem mulaszthatom el, hogy ez évi jelentésben ne rójjam le legelsősorban a köszönet adóját ezeknek. A könyvtári helyiségek állapotát 1908 óta panaszolom. Ismételten történtek átmeneti intézkedések, anélkül, hogy az állapot lényegesen javult volna. Mert minden, valamennyire gyökeres javításnak útját szegték azzal, hogy rövid időről van csak szó. De sem az új könyvtár építésének ügye nem haladt az előre megállapított menetben, sem azokat a szobákat nem kaptuk meg, amelyeket tanácsi határozat szerint is a Statisztikai Hivatal kiköltözése után kellett volna kapnunk; mert a Statisztikai Hivatal áthelyezésére vonatkozó több tanácsi határozatot sem hajtották végre. Javulást az új könyvtárépület fölépültéig most már csak attól várhatunk, hogy a jelentés évében végre úgy oldotta meg a Tanács a kérdést, hogy a Gróf Károlyi-utcai elemi iskola helyiségeit engedte át a Könyvtárnak és az átalakítások költségére 42.000 K-t engedélyezett. Minthogy ez összeget azóta a közgyűlés is megszavazta és a kormány is jóváhagyta és előreláthatólag az elemi iskola új épülete is elkészül a tanév végére, remélni lehet, hogy ez év őszétől kezdve a Fővárosi Könyvtár alkalmasabb helyiségben próbálhatja majd kiheverni azokat a súlyos bajokat, amelyek az utolsó években és ma is, fejlődését, sőt egyszerűen működését is szinte megbénítják. Ha mindazonáltal ősszel az átköltözés meg nem indulhatna, alulírott előre is kijelenti, hogy a továbbiakért a felelősséget nem vállalja. KÖNYVTÁRI BIZOTTSÁG. A könyvtári bizottságnak a múlt évben a polgármester úr illetve Rózsavölgyi alpolgármester úr elnöklete alatt a következők voltak tagjai : Ballagi Aladár, Baumgarten Nándor, Feleki Béla, Havass Rezső, Heltai Ferenc, Lendl Adolf, Lengyel Endre és Wolfner József törvényhatósági biz. tagok, Wildner Ödön tanácsnok és Szabó Ervin könyvtári igazgató. 5 1* 6
