A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910
1910 / 1. szám - Apró közlemények
141 hírek és közlések 142 Magyar városi könyvtárak 1908-ban. Az 1908. évi statisztikai évkönyv még mindig csupán 7 olyan városi könyvtárt ismer, a fővárosin kívül, melyek állománya több, mint 10.000 kötet. A legkiválóbb ezek között a szegedi Somogyikönyvtár, melynek állománya több mint 70.000 kötet s 1908. évi gyarapodása is 1099 kötetet tett ki. A könyvtárt használók száma 11.668 volt és 1908- ban 19.000 koronát fordított a város javadalmazására. A könyvtár állományából 13.000 kötet történelem és földrajz, 12.000 hittudomány és 10.000 nyelvtudomány és szépirodalom. A használók legnagyobb része (6401) középiskolai tanuló, az ipari munkásság egyáltalán nem használta a könyvtárt. A temesvári nyilvános könyvtár állománya több mint 35.000 kötet (a főfelügyelőségi jelentés szerint több mint 36.000) s 1908. évi gyarapodása 2044 kötetet tett ki. A könyvtárt az év folyamán 4282 egyén látogatta, 2044 egyén kölcsönzött belőle s a használt könyvek száma 8756 volt. A város 7961 koronát fordított javadalmazására. A könyvtárt használók számából itt is 60°/o esett a középiskolai tanulókra, 30°/o az értelmiséghez tartozókra és csupán 10% iparosokra és kereskedőkre. A győri közkönyvtár állományát az 1908. évi statisztikai évkönyv már helyesen közli, mert a kötetszám csaknem 27 ezret (a főfelügyelőségi jelentés szerint több mint 27 ezret) tesz ki, holott a tavalyi évkönyv csupán 12.000 darabot jelzett. A könyvtárt használók száma itt nagyon csekély (76 -f- 238), minek az a magyarázata, hogy a könyvtár március folyamán nyílt meg s augusztus 1-én olvasótermét a kataszteri becslőbiztos rendelkezésére kellett bocsátani. 1898. évi javadalmazása 2410 korona volt, amiből 1000 korona államsegély. Gyarapodása a statisztikai évkönyv szerint 420, a főfelügyelőségi jelentés szerint pedig 1462 darab. Ugyanilyen ellentmondás van a könyvtári forgalom kimutatásában is. A losonci városi könyvtár állománya 23.000 kötet, tehát a múlt évi eredményhez viszonyítva csupán jelentéktelen gyarapodást tüntet fel. A könyvtár forgalma jelentékeny, mert az 1908. év folyamán 6345 kötetet tett ki. A könyvtáros tiszteletdíját a város fizeti, de a könyvtár gyarapítása csupán államsegélyből történik. A versed nyilvános könyvtár állománya több, mint 20.000 kötet s 1908. évi gyarapodása csaknem 1000 kötet volt. A könyvtárt csupán kölcsönzés útján használták s ez úton 1908. folyamán 2520 egyén 4104 kötetet kölcsönzött ki belőle. A pozsonyi közkönyvtár állománya csaknem 17.000 kötet, ami a múlt évi állományhoz viszonyítva jelentékeny emelkedést mutat. A statisztikai évkönyv 1908-ról csupán 2579 használót, 625 kölcsönzőt és 896 használt könyvet mutat ki, holott a főfelügyelőségi jelentés csupán az olvasótermi használatán! 5182 kötetet mutat ki. A hetedik városi könyvtár a fiumei, melynek állománya 18.000 kötet, használóinak száma pedig csaknem 6000 kötet. Az 1908. évi főfelügyelőségi jelentésben találjuk még a nagyszombati közkönyvtárt csaknem 9000 kötetnyi állománnyal, melynek 1908. évi könyvforgalma 1190 kötet volt. A kecskeméti közkönyvtár állománya is meghaladja már a 9000 kötetet, olvasóterem hiányában azonban nem használható. A városi könyvtárak közé tartozott 1908 végéig a kassai múzeum könyvtára is, amely legújabban állami kezelésbe ment át. Ez eredményeket összevetve sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a városi könyvtárak ügye Magyarországon 1908. folyamán nem indult virágzásnak s a könyvtárügy még mindig mostoha- gyermeke a városi kultúrpolitikának. Az angol népkönyvtárakban 12 millió könyv van. Ebből 8 millió kikölcsönzésre szolgál, 4 millió az olvasótermekben áll az olvasók közvetlen használatára. Évenkint körülbelül 11 millió könyvet kérnek ki az olvasótermekben; még többet vesznek el az olvasók maguk a polcokról. A kikölcsönzött kötetek száma körülbelül 60 millió évenkint. A kikölcsönzött könyvek 75%-a regény és novella. A történelmi, földrajzi, életrajzi és t. eff. irodalmat mind többen keresik; de a legtöbbet olvassák a társadalomtudományi és a szociálista irodalmat. (Westminster Gazette.) Könyvtárosnők képzése Németországban. 1900 óta Berlinben prof. Hottinger rendes könyvtárosnői tanfolyamot tart fenn, melyen heti 20 órában a Graesel kézikönyve nyomán tanulják a könyvtártant. A katalogizálásban a porosz szabályzat szolgál alapul, amelyet végigtanulmányoznak s Hottinger könyvanyagán gyakorlatilag is kiképezik magukat. A könyv előállításával részletesen foglal- lalkoznak, s tárgyalják a papírgyártást, a könyv- nyomtatást (saját könyvnyomdájuk van), a sokszorosító ipart. A könyvkötést szakembertől tanulják s valamelyes jártasságot is szereznek benne. A könyv- nyomtatás történetével is foglalkoznak. A könyvkereskedelem egész rendszere beható tanulmány tárgyát képezi, sőt a napi sajtó is. A latin és görög nyelvekből alapismereteket szereznek. Gyorsírástanulás fakultativ. Végül a német és külföldi irodalom- történet is rendes tárgya a tanfolyamnak. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. Az utolsó írásbeli vizsgálat feladatai például 10 bibliográfiái segédkönyv felsorolása, német névtelen művek szerzőinek meghatározásához szükséges segédeszközök felsorolása, a jó nyomtatványpapir tulajdonságai, stb. Képesítés: felső leányiskola. A tanfolyam egy évig tart s ára 250 márka. Mellette berlini könyvtárakban volontariatust is lehet folytatni. _____ (Bl.f. Volksbibl. 1909.)
