A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910
1910 / 1. szám - Jelentés a Fővárosi Könyvtár működéséről 1909-ben
5 JELENTÉS 1909-RÖL 6 Jelentés a Fővárosi Könyvtár működéséről 1909-ben Rapport sur la Bibliothéque municipale en 1909 Az elmúlt év nem váltotta be a reményeket, melyeket hozzá fűztünk. A könyvtár fejlődött — bizonyára: működése körét kiterjesztette, a használók száma is megnőtt; de mindezt tovább is a személyzet munkabírásának szélső megfeszítése árán értük el és olyan külső, topográfiai viszonyok közt, amelyek maholnap egész munkánkat összeomlással fenyegetik. HELYISÉG Múlt évi jelentésünkben megemlítettük, hogy a könyvtár helyiségének kibővítése dolgában tárgyalások indultak meg. Bár az előterjesztésben, amelyet ez ügyben a Tanácshoz intéztünk, kénytelenek voltunk kijelenteni, hogy a könyvtár mai helyiségében az üzemet legfeljebb két esztendeig tarthatjuk fenn mai terjedelmében, — a tárgyalások mégis eredménytelenek maradtak. Sajnos, a negativ eredmény oka olyan körülmény, amelybe bele kellett nyugodnunk. Ugyanis a Központi városháza Károly-körúti szárnya, amelyben a Fővárosi Könyvtár is el van helyezve, valószínűleg rövidesen csákány hegyére kerül, mert a tervbe vett új városháza ennek helyén épülne föl: így túlságos drága befektetésnek látszottak a helyiség átalakításának tekintélyes költségei. De ezen elhalasztás folytán már ma, 1910 elején, odáig, jutottunk, hogy nemcsak a hivatalnokok szobáit kell megraknunk könyvekkel (hogy a személyzet egy része elejétől kezdve a poros és rosszul fűlő raktárteremben dolgozik, már föl sem tűnik), hanem a folyosókat, sőt a fűtőkamrát is, és hogy az állománynak mind fontosabb és gyakrabban használt részeit kell a nehezen hozzáférhető és a fűtési idény tartama alatt tűrhetetlen forróságú karzaton elhelyeznünk. Nyilvánvaló, hogy ennek a zsúfoltságnak hatásait nemcsak a személyzet érzi meg, hanem a közönség is, amelynek pedig olvasókedvét az olvasószoba szomorú állapota szintén nem nagyon élesztheti: mert a zsúfoltságnak első következménye a beérkező új anyag földolgozásának és a kiszolgálásnak meg- lassítása. Ezeken a bajokon segíteni múlhatatlanul kell.*) SZEMÉLYZETI ÜGYEK A helyiség okozta nehézségekhez járult a személyzet sokszor fölpanaszolt túlterhelése. A belügyminisztérium által tett kifogások folytán a közgyűlés határozatát, mely a rendszeres tiszti személyzet számát egy főkönyvtárosi állás szervezésével szaporította és a könyvtáros és segédkönyvtáros (azelőtt könyvtártiszt) fizetését javította, csak november havától kezdve lehetett érvényesíteni; valamivel javult az ideiglenes hivatalnokok fizetése is. De ha a személyzet egy-egy tagjára átlag eső munkateher csökkent is, és pedig 1309 darabról 1097-re, ezt a csökkenést — amellett, hogy a munkateher átlaga tekintetében tovább is megtartottuk szomorú elsőségünket a fővárosi nagy könyvtárak közt — bőven rekompenzálta egyrészt kiadványainknak erősen megnövekedett terjedelme, másrészt az a körülmény, hogy több esetben kellett jól begyakorolt hivatalnokokat gyakorlatlan kezdőkkel helyettesítenünk. Basch Imre id. hivatalnok amerikai tanulmányút céljaira kapott nyolc havi szabadságot: tapasztalatainak főként némely technikai és szervezeti újításokban láttuk hasznát. Enyvvári Jenő id. könyvtártiszt a göttingai egyetemen töltött hat hónapot (szabadsága átnyúlt az 1910. évbe is). Végül Pikier Blanka id. hivatalnok hosszabb beteg*) Mint a jelentés évén kívül eső eseményt csak jegyzetben említjük meg, hogy ez évben tárgyalások és tanácskozások indultak meg a könyvtár kérdésének radikális megoldása, nevezetesen a Fővárosi Könyvtárnak nagy közművelődési könyvtárrá kifejlesztése iránt. L. erre vonatkozólag e füzet Hírek és Közlések rovatát. 1*
