A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910
1910 / 3. szám - Apró közlemények
405 HÍREK és közlések 406 Könyvtári költségek Angliában. A 200.000 főnél több lakóval bíró angol nagyvárosok lakóira, fejenkénti átlagban jutott az 1905/6. pénzügyi évben a könyvtárak és múzeumok költségeiből az alább kitüntetett összeg: A lakosság' Fejenkénti A város neve száma költség 1901-ben fillér Birmingham .......................... 5 22.204 159 Bradford .............................. 279.767 84 Bristol..................................... 3 39.042 238 Kingston-upon-Hull . . . . 240.259 64 Leeds ..................................... 4 28.968 69 Leicester.............................. 211.579 130 Liverpool.............................. 7 04.134 104 Manchester.......................... 6 06.824 137 Newcastle-on-Tyne . . . . 247.023 99 Nottingham.......................... 2 39.743 140 Salford................................. 2 20.957 91 Sheffield................................. 4 09.070 70 West Ham.............................. 267.358 47 Budapest.......................... 7 34.175 2-6 Amerikai könyvtárosok szolgálati viszonyai. Ez érdekes tárgyról a washingtoni Public Library könyvtárosa, George T. Bowerman tartott előadást a brüsszeli nemzetközi bibliográfiai kongresszuson. Az amerikai könyvtárak vezetőitől ma már egyetemi képesítést követelnek, a tisztviselőktől pedig felső iskolai végzettséget, sőt a könyvtári szaktanfolyamok elvégzését is. A könyvtárosi állás tartama különbözik az európai hasonintézménytől, mert nem élet- hossziglanra szól, hanem a könyvtáros rátermettségétől függ: csak addig maradhat állásában, ameddig megfelel a követelményeknek. A könyvtárosok túlnyomó része nő; a legújabb nyomozás szerint 7114 könyvtári tisztviselő között 5632, tehát 79°/o. A nagyobb könyvtárak élén azonban férfiak állanak. Az amerikai könyvtárosok a következő évi fizetéseket élvezik: 600 dollárnál kevesebbet kap 375 férfi 2560 nő 600— 1099 dollárt kap 1JOO— 1999 2000- 2999 „ 3000— 4999 5000-10000 . 459 „ 2715 „ . 400 „ 326 „ 142 . 19 „ • 64 . 1 „ . 14 „ 0 . A férfiak 44 százaléka tehát évi 1100 dollárnál (5500 koronánál) nagyobb fizetést kap, a nők közül azonban csupán 6 százalék részesül ily magas fizetésben. Magasabb fizetéssel rendesen felelősségteljesebb munka jár. Az amerikai könyvtárosok magasabb fizetését a drágább megélhetési viszonyok magyarázzák. Túlnyomó részük nem kap nyugdíjat s a nyugdíjjogosultság megszerzése az amerikai könyvtárosok legfőbb törekvése. A napi szolgálat tartama átlag nyolc óra, de megvan a törekvés a hét órai munkaidő behozatalára. A könyvtárak naponként 12—13 órán át nyitva vannak s ez erősen igénybe veszi a személyzetet. Vasárnap és 7 ünnepnapon csupán rendkívüli díjazásért tartoznak szolgálatot tenni a tisztviselők, a könyvtárak nagy része azonban a jelzett napokon is — karácsony ünnepét kivéve — nyitva van. A szokott évi szabadságidő egy hónap, de néhol két hónapot is kapnak a tisztviselők, a fiatalabbak azonban csupán két hetet. Megbetegedés esetén számos könyvtárban évenként 12—30 napig jár a fizetés, de egyes könyvtárakban a fizetés felét levonják, megengedik azonban, hogy a tisztviselő helyettest állíthasson. Tanulmányi célokra kaphatnak a tisztviselők szabadságot, de fizetésüket beszüntetik. — E rövid áttekintésből látható, hogy a jobb fizetések ellenére is rosszabb az amerikai könyvtárosok sorsa, mert teljesen úgy bánnak el velük, mint az ipari bérmunkásokkal. Kérdés azonban, hogy a könyvtárakra magukra — az amerikai könyvtárügyre — nem hasznosabb-e ez a szabad munka- viszony, amely állandóan ébren tartja az alkalmazottak felelősségérzetét és buzgóságát, mint a mi köz- tisztviselői rendszerünk, amely tulajdonkép semmiféle, gyakorlatilag is érvényesíthető ösztönzést nem képes kifejteni ebben a tekintetben, és minden az egyes tisztviselő véletlen személyes jó tulajdonságán múlik. Központi folyóiratjegyzékek német városokban. A poseni Kaiser Wilhelm-Bibliothek, a Posen városában működő könyvtárakban, intézetekben, egyesületekben stb. meglevő összes folyóiratokról központi jegyzéket készített, egyrészt a felesleges beszerzések elkerülése céljából, másrészt pedig azon célból, hogy minden kereső felvilágosítást nyerhessen arra vonatkozólag, hogy a városban egy határozott folyóiratot hol járatnak és hogy az milyen feltételek mellett használható. Posenban 46 hatóság, intézet és egyesület bocsátotta rendelkezésre folyóiratgyűjteményének jegyzékét, amelyek összesen 848 időszakos kiadványt tartalmaznak. A poseni példát a düsseldorfi városi könyvtár is követi. Tekintettel a dolog nagy gyakorlati értékére, kívánatos volna, hogy még számos város kövesse a Kaiser Wilhelm-Bibliothek példáját. (Blätter f. d. ges. Sozialwiss.)
