A Fővárosi Könyvtár értesítője 1910

1910 / 3. szám - Kőhalmi Béla: A poseni könyvtárügy

271 A POSENI KÖNYVTÁRÜGY 272 A birodalmi kormány programmja szerint tervezett intézetek között első volt az 1893-ban felállí­tott Landesbibliothek, mely mai újjászervezett modern formájában a Kaiser Wilhelm-Bibliothek. 1902-ben szervezték újjá és ekkor kapta új palotáját, mely középszerű méreteivel kész mintája egy, a nagy amerikai könyvtárak méreteit el nem érő modern népkönyvtárnak. Sok kitűnősége van az épület megkonstruálásának, de mindenesetre egyik az, hogy külön van megtervezve a raktárépület és külön a tulajdonképpeni könyvtárépület, mindegyik a maga különböző feladatai szerint — éppen csak szorosan egymás mellé vannak építve. Van olvasóterme, folyóirat- és előadóterme a könyvtárnak és a világításukhoz szükséges energiákat a földszinten elhelyezett gázdinamók és elektromos akkumulátor szolgáltatják. A raktár és kölcsönzőhelyiség csőpostával van összekötve a kérőlapok számára, a raktárépület 7 emelete (ezek az emeletek jóval alacsonyabbak a rendeseknél) pedig könyvfelvonóval. A Kaiser Wilhelm-Bibliothek egészen a free public library-k típusa • szerint való könyvtár, vagyis egyidőben és egyszerre szolgálja ki azokat, akik szaktudásukat akár praktikus, akár teoretikus célból akarják továbbfejleszteni, és azokat, akik csak általános műveltségük mélyítésére törekszenek vagy csak szórakozni akarnak. Focke professzornak — aki egyik szervezője és ma is igazgatója a könyvtárnak — nem ideálja ez a típus és az ő állítása szerint a free public library egykori előharcosai is arról győződtek meg, hogy a teljesen és organikusan együttkezelése a tudományos irodalomnak, a népszerű tudományos és szórakoztató irodalommal nem helyes igazgatási elv. A Kaiser Wilhelm Bibliothek munkásságának eredményei mintha épen az ellenkezőről győz­nének meg bennünket: _ . , Népszerű Tudómé- tudományos ■■ nyos iro- és széí Összesen dalom irodalom Állomány .............................................. 154.000 26.000 180.000 B eadott kérőlapok............................... 29.000 74.500 103.500 T eljesített kérések............................... 23.500 60.000 83.500 K ölcsönzött kötetek............................... 27.000 69.000 96.000 A zonban a népszerű tudományos és szórakoztató irodalomra tehát a szorosan vett nép­könyvtári anyagra eső 69.000 kölcsönzést jórészt a kölcsönző helyiség mellett elhelyezett külön kölcsön- könyvtárral éri el, melyben minden tudományág válogatott anyaga van együtt, elsősorban tudományt népszerűsítő füzetek és sorozatos vállalatok, történelem, technológia és szépirodalom. Ennek a kölcsön- könyvtárnak, mely különben organikusan beillik az egészbe, külön betűrendes és rendszeres katalógusa minden olvasó rendelkezésére áll. Focke nem indokolta meg bővebben nézetét, s így vitára alig ád alkalmat, pedig hozzá még a free public library régi előharcosainak tapasztalataira is hivatkozik. Állítását szintén könyvtára statisz­tikájának két eredményével igazolja: 1. a 69.000 kölcsönzés, mely a szorosan vett népkönyvtári anyagra esik, nagyobbrészt 5—6000 kötet újabb irodalom használatából áll elő; 2. a 8500 kölcsönző között a felsőbb és középosztályok minden csoportja képviselve van, míg az alsó rétegek csaknem teljesen hiányzanak. Az első állítás, amely azt jelenti, hogy a nagyszerűen összeállított könyvanyagból ime csak néhány ezer könyvet keresnek divatból — ez úgy hisszük általános jelenség és ez a jelenség mindjárt megismétlődik az olvasóteremben, ahol ismét a napilapot vagy folyóiratot olvasók és nem a válogatott tudományos kézikönyveket olvasók dominálnak. A kölcsönzések tömegét mindig néhány száz vagy ezer kapós könyv teszi ki. A másik állítást legyöngíti az a tény, hogy a könyvtár a lengyel irodalmat kizárja és ezzel kizárja a lengyel proletáriátust is. Egyébként a könyvtár tudományos karakterét állománya már eldönti. Ez kitűnik abból a fönt már említett két számból. 154.000 kötetnyi tudományos és 26.000 kötetnyi népkönyvtári anyaga van. Focke mindig hangsúlyozza, hogy legelsősorban alapos szakműveltség eszközeinek nyújtására törekszik, számítva a népesség minden rétegére. Ennek a szolgálását, — melynek praktikus eredményei kétségtelenül nagyok lehetnek — a külön cél nélkül műveltségüket mélyítők kiszolgálásánál előbbre helyezi. Ez máris kifejezésre jut a 3300 kötetes olvasótermi kézikönyvtár összeállításában, anélkül, hogy teljességéhez vagy sokoldalúságához szó férhetne. Kissé különösnek találjuk, hogy Focke professzor e bárkit is kielégítő eredményekre mégis felveti a kérdést, vájjon idővel nem lesz-e mégis szükség elválasztani a népkönyvtári anyagot a szigorúan tudományostól.1 * * R. Focke: Das Volksbibliothekswesen in der Provinz Posen. Erweiterter Sonderabdruck aus: Blätter für Volks­bibliotheken u. Lesehallen. 10. Jhg. 1909. 8—9. old.

Next

/
Thumbnails
Contents