A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 1. szám - A Fővárosi Könyvtár 1908-ban
A Fővárosi Könyvtár 1908-ban La Bibliolheque Municipale, en 1908 A Fővárosi Könyvtár az elmúlt évben is azon volt, hogy azokon a nyomokon haladjon, amelyeket szabályzata, de még inkább a gyakorlati szükséglet parancsoló szava számára kijelölt: a fővárosi közigazgatás tudományos és irodalmi segédszervének szerepét összeegyeztetni igyekezett a társadalomtudományi és politikai közkönyvtár funkcióival. A könyvtár használati statisztikája azt mutatja, hogy az elmúlt évben ez utóbbi szerepe erősebben nyomult előtérbe, sajnos, közigazgatási funkciója rovására. Míg 1907-ben a fővárosi közigazgatás kötelékébe tartozó személyek (bizottsági tagok, hivatalnokok, tanítók) 1186 esetben használták a könyvtárt és az egész évben olvasott kötetek összes számából 22-2%. esett rájuk, addig 1908-ban csak 935-ször vették igénybe könyvtárunkat és részesedésük a használt kötetek számában 17-8°/0-ra csökkent. Alig hisszük, hogy tévednénk, ha ezt a csökkenést olyan hiányok rovására írjuk, amelyeket előterjesztésekben és nyilvánosan is ismételten fölpanaszoltunk. ^Amikor 1903-ban az új fővárosi könyvtárt szervezték, nem láthatták előre, hogy az új intézet rövidesen oly arányokban fog gyarapodni és használata oly lendületet fog venni, miként az az utóbbi években bekövetkezett. Nem tudhatták, hogy a nem egészen 1800 kötetnyi évi gyarapodás, amellyel 1904-ben kellett a könyvtár kicsi személyzetének megbirkóznia, az 1908-ik évig a 9000 kötetet is meghaladja majd, s ezzel a Fővárosi Könyvtárt — ha a Nemzeti Múzeum és az Akadémia könyvtárainak számszerint megtévesztő és tényleges növekedést csak kis részben jelentő köteles példányait nem tekintjük — a növekedés tempója tekintetében az összes magyarországi könyvtárak közt az első helyre rúgtatja; másrészt, habár az új könyvtár is közhasználatú intézménynek volt szánva, nyilván arra sem számítottak, hogy naponkint egy-két embernél több fog valaha is ilyen speciális szakkönyvtárban megfordulni. Ilyenformán a rohamosan fejlődő könyvtárnak hamarosan meg kellett éreznie, hogy úgy a személyzet, mint a könyvtári helyiségek teljességgel elégtelenek, hogy feladatának oly tökéletességgel felelhessen meg, ahogy azt kulturmissziójának tudatos magasrabecsülésével elejétől kezdve szerette volna. 1908-ban Manchester városa, hogy azelőtt is pompás nyilvános könyvtára számára mindenképen modern új hajlékot készítsen elő, bizottságot küldött ki az Egyesült Államok és Kanada könyvtárainak tanulmányozására. Ez a bizottság igen figyelemreméltó jelentésében1 összeállította azokat az elemi irányelveket, amelyeket az amerikai könyvtárak tervezésénél első sorban szoktak tekintetbe venni. Ez elvek a következők: 1 City of Manchester. Libraries committee. Report of a visit to libraries in the United States and Canada by representatives of the Committee. Manchester: printed for the Corporation 1908. (71, 29 tab.) 1
