A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 1. szám - Apró közlemények
25 APRÓ KÖZLEMÉNYEK A berlini városi könyvtár rendeltetése. Azon alkalomból, hogy Berlin városa a városi könyvtár számára külön könyvtárépületet emeltet, a Berliner Tageblatt megjegyzéseket tesz a könyvtár rendeltetéséről. A városi könyvtár — úgymond — legyen igazán városi könyvtár, gyűjtse rendszeresen mindazon munkákat, melyek a német városügyre vonatkoznak. A kijelölt cél szolgálatában teljesen szak- könyvtárrá válnék a városi könyvtár s e szakkönyvtár a berlini könyvtárak sorában hézagot pótolna. Nem lehet a városi könyvtár rendeltetése, hogy kölcsönkönyvtárpótló községi intézmény legyen, vagy az állami és egyéb szakkönyvtárakkal felvegye a versenyt, hanem megfelelő teret kell elfoglalnia s e teret a könyvtár neve jelöli meg. Teljes mértékben helyes a Berliner Tageblatt okoskodása s mi megelégedéssel utalhatunk arra, hogy a Fővárosi Könyvtárunk kiegészítése és továbbfejlesztése a könyvtár újjászervezése óta állandóan ez irányban folyik. Csupán egyben nem értünk egyet a Berliner Tageblatt programmjával, és pedig abban, hogy a városi könyvtár csupán a német városüggyel foglalkozzék. A modern nagyvárosok kialakulásának okai és következményei nem csupán hasonlók, hanem csaknem teljesen azonosak. A német nagyvárosok bajai azonosak a francia, angol stb. nagyvárosok bajaival s e bajok orvoslása is hasonló vagy azonos módon történhetik. Németország határán túl is kell tehát tekinteni, ha jó városi könyvtárt akarunk szervezni. E követelmény elöl a berlini városi könyvtár vezetői nem zárkóznak el, ha a városi könyvtár rendeltetésének teljes tudatában vannak. Micsoda szerény s mily tökéletlen intézmény volna Fővárosi Könyvtárunk is, ha csupán a magyar városügyre helyezett volna súlyt s nem gyűjtötte volna ugyancsak figyelemmel a külföldi városi irodalmat is. Óriási nehézséggel kell majd megküzdeni a berlini városi könyvtár vezetőinek, míg az intézmény egységes jellegét megalkothatják. A berlini városi könyvtár t. i. túlnyomóan adományokból keletkezett s az adományok természete szerint nagyon vegyes anyagot tartalmaz. Kényes lesz a selejtezés s sok nem szakbavágó munkát kell kegyeletből megtartani. Fővárosi Könyvtárunk újjászervezése alkalmával is sok nehézséget okozott a nem szakbavágó könyvanyag kiválasztása, mert itt nem csupán adományok — szerény és értéktelen adományok — hanem köteles példányok is kerültek a könyvállományba s fárasztó selejtezéssel kellett megtisztítani az értéktelen és szakba nem vágó munkáktól a könyv- állományt. A brooklyni könyvtárosnői iskola. Az amerikai könyvtárak elért nagy eredményeiket nem csupán a bőségesen rendelkezésükre álló pénznek köszönhetik, hanem munkaerőik szakszerű előképzésének is. Egyike a legjobb ilyen iskoláknak, az albániai New York State Library School után, a brooklyni Pratt Institute Library School. Ezt az iskolát 1890-ben alapították a Pratt Institute Free Library épületében. Az iskola a könyvtárépület két nagy termében van elhelyezve. A termek egyikében évről-évre növekedő szakkönyvtár áll a növendékek rendelkezésére. Minthogy az amerikai könyvtárakban túlnyomó a női munkaerő — 10 asszonyra talán egy férfi jut — ezért nagyobbára nőkről van itt szó. Körülbelül 3 éve Mary W. Plummer áll az iskola élén, kinek neve egyébként is igen ismeretes. A tanítást részint ő maga, részint a könyvtárban alkalmazott nők, részint máshonnan meghívott tanerők végzik. Az iskola két 9 hónapos tanfolyamot tart fenn, az általános tanfolyamot (general course) és a haladó tanfolyamot (advanced course); ez utóbbit csak néhány évi időközben rendezik, mert a résztvevők száma aránylag nagyon kicsi. Ez a tanfolyam leginkább történelmi és bibliográfiai munkálkodásra készít elő. Csak olyan tanítványokat vesznek föl, akik az általános tanfolyamot elvégezték, vagy hasonló előképzettzéggel bírnak. Az általános tanfolyam a tananyag elrendezése alapján 3 negyedévre oszlik. Minden évnegyed végén vizsgák vannak. A tanítás hat hónapon keresztül csak elméleti, az első, vagy utolsó évnegyedben azonban a tanítványok részt vesznek az egyes osztályvezetők felügyelete mellett a könyvtár minden munkájában, hogy a könyvtár különböző munkáiban tapasztalatokat szerezzenek. A tanítványok a nap 8 óráját a könyvtár épületében töltik, ezen idő felét a tulajdonképeni tanítás foglalja le, másik felére jut a feladványok elvégzése és a számos előadás és felolvasás. A tanítás anyaga a következő: könyvek, folyóiratok, parlamenti iratok és térképek katalógizálása, rendszavak és utalások önálló megállapítása, (minden A
