A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 5. szám - Apró közlemények
>. APRÓ KÖZLEMÉNYEK Budapest nagyobb könyvtárai 1908-ban. Érte- száma a képzőművészeti főiskola (7000), az ipar255 sitőnk ez évi 2. számában az 1907. évi magyar statisztikai évkönyv nyomán ismertettük a budapesti nagyobb könyvtárak 1907. évi állapotát. Most jelent meg az 1908. évi statisztikai évkönyv s ezért alkalomszerűnek tartjuk ugyanazon könyvtári adatok folytatólagos ismertetését. A 10.000 kötetnél nagyobb állományú budapesti könyvtárak száma kettővel szaporodott, t. i. a ref. főiskola Ráday-könyvtárával (23.000 kötet) és az Országos paedagógiai könyvtárral (23.000 kötet). Az 1908. évi statisztikai évkönyv szerint a 10.000 kötetnél nagyobb állományú budapesti közkönyvtárak száma ezekkel harmincötre emelkedett, amely szám még mindig nem teljes, mert nyomtatásban megjelent forrásokból többet is ismerünk, amint ezt az 1907. évi eredmények ismertetésénél már felemlítettük. Sajnálattal látjuk, hogy az Iparművészeti múzeum könyvtára és a Képzőművészeti múzeum könyvtára még mindig óriási számokkal szerepelnek, holott mindkettőnek állománya túlnyomóan mülap, amelyeket nem volna szabad a könyvtár könyv- állományával egy összegben kimutatni. Ugyanez áll a Nemzeti múzeumi könyvtárról is, melynek oklevélállományát külön kellene kimutatni, mert a milliós szám teljesen megtévesztő. A mintalapokat és okleveleket számba nem véve, 100.000 kötetnél nagyobb állományú könyvtár 1908- ban is csupán négy volt Budapesten, t. i. a nemzeti múzeumi, tud. egyetemi, tud. akadémiai és közp. statisztikai hivatali könyvtárak. Azonos maradt az 50.000 kötetnél nagyobb állományú budapesti könytárak száma is, t. i. összesen nyolc, köztük a fővárosi könyvtár 70.000 kötettel. Miután a nemzeti múzeumi könyvtár 218.000-nyi évi gyarapodásában az okleveles gyarapodás is benn van, amely nem vehető ugyanazon kategóriába a könyvgyarapodással, ettől el kell tekintenünk. Ettől eltekintve Budapest összes könyvtárai között legerősebben gyarapodott a Fővárosi könyvtár (9162 darabbal), utána az Országos paedagógiai könyvtár következik (7400 darabbal), míg az egyetemi könyvtár csupán 5179 darabbal, az akadémiai könyvtár 4148 darabbal és a képviselőházi könyvtár 3230 darabbal gyarapodtak. A könyvtárt használók száma 1908-ban is az egyetemi könyvtárban volt a legnagyobb (81.651), utána a nemzeti múzeumi könyvtár következik 40.684 használóval. 20.000-nél több a technológiai iparmúzeum, 16.000-nél több a József-műegyetem és a budapesti könyvtáregyesület könyvtáraiban volt a használók száma. Jelentékeny volt még az olvasók művészeti múzeum (6518), a tud. akadémia (6245), az országos paedagógium (5446), a természettudományi társulat (4103) és a székesfőváros (2975) könyvtáraiban. A fővárosi könyvtár használóinak száma az 1907. évi eredményekhez viszonyítva (3.300) fogyott, de ez nem a használat csökkenésével magyarázandó, hanem azbn, Értesítőnk ez évi 1. számában említett ténnyel, hogy az olvasótermi kézikönyvtárt és az olvasóteremben elhelyezett nagyszámú folyóiratot használók számát nem tartja nyilván a könyvtár és statisztikájába sem dolgozza fel az adatokat. Ez intézkedés a könyvtár használatának megkönnyítését célozta és a használók számát tényleg erősen gyarapította. A kikölcsönzők száma 1908-ban a budapesti könyvtáregylet könyvtárában volt a legnagyobb (20.316), az egyetemi könyvtárban 3843, a nemzeti múzeumi könyvtárban 2653, a Természettudományi Társulat könyvtárában 2569, a fővárosi könyvtárban pedig 2123 volt. A Természettudományi Társulat könyvtárában a tavalyihoz képest (3465) esett, a fővárosi könyvtárban pedig (1465-ről 2123-ra) emelkedett a kikölcsönzők száma. Feltűnően hamis számos könyvtár forgalmi statisztikája, mert nem adnak hű képet a könyvtárban használt és a könyvtárból kikölcsönzött könyvek számáról, s ezért az eredményeket nem is tehetjük vizsgálat tárgyává. Épen a legnagyobb könyvtárak tűnnek ki e téren. A múzeumi könyvtár p. o. kimutat 40.684 látogatót, 2653 kölcsönzőt, és a használt könyvek számát 5329-ben állapítja meg. Az egyetemi könyvtárban a látogatók száma 81.651, a kölcsönzők száma 3813, a használt könyvek száma 8099. Az akadémiai könyvtárban a látogatók száma 6245, a kölcsönzők száma 136, a használt könyek száma 788. A műegyetemi könyvtárban ismét a látogatók száma 17.262, a kölcsönzők száma 1123 és a használt könyvek száma 17.643. Nyilvánvaló, hogy e pontra a könyvtárak nem adnak helyes választ, mert csupán a kölcsönzés útján használt könyvek számát mutatják ki, holott a belső olvasótermi használatot is ki kellene mutatni. A könyvtári javadalmazás és a könyvtári személyzet száma tekintetében lényegesebb változás nem történt. ................i V égül fel kell említenünk e helyen, hógy a statisztikai évkönyv e könyvtárakat közkönyvtáraknak nevezi, pedig alig van közöttük közkönyvtár, mert sem a hatósági, sem pedig az iskolai könyvtárak nem közkönyvtárak.
