A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 4. szám - Basch Imre: Könyvtári impressziók Amerikából. I.
132 És épen e kisebb helyek kicsiny könyvtárai azok, melyeken legjobban megismerhetők az amerikai könyvtárrendszer előnyei és sajátosságai, s mindazon funkciói s hatásai, melyekben oly előnyösen különböznek az európaiaktól. A jó európai könyvtár a legjobb esetben gazdag könyvraktár, ahol minden jelentős könyv jó állapotban meg van és könnyen megtalálhatja az, — aki oda megy. De ezzel összes funkciói kimerültek. Ám az amerikai könyvtár a város aprajának, nagyjának, szórakozást vagy mesterségbeli tudást keresőnek intellektuális központja. A könyvtár a kis gyerekek (4—5 évesektől kezdve) napközi otthona, külön számukra berendezett olvasószobákban, apró székekben, apró babaasztalok mellett képeskönyveket nézdegélnek a gyerekkönyvtárak számára külön képesített nökönyvtárosok felügyelete alatt, kik olykor felolvasnak vagy meséket is mondanak a gyerekeknek. Tanulóhely, hol az iskolások az iskolai feladataikat végezhetik, a könyvtárszemélyzet segítségével.1 Pótlója a mi kávéházainknak, hol az ország újságjait olvashatják, hol bármily érdeklődésű férfi vagy nő, kívánjon regényt, verset vagy tudományos munkát, szépirodalmi folyóiratot vagy szaklapot, szórakozni menjen oda vagy tanulni, kellemes időtöltés vagy komoly munka céljából, kielégítheti szükségleteit és senki sem fogja terhelni fontoskodó és alaptalan formaságokkal, sem tolakodó beleavatkozással az olvasmányok megválogatásánál. Az olvasó azt kapjon> amit kér és nem szabad kirekeszteni azt sem, aki csak szórakozni kíván. Ezek a könyvtárak igazán mindenesei a város lelki életének: klubja, könyvtára, kávéháza, óvodája, irodalmi tanácsadója és szabad iskolája. Szinte minden könyvtárnak van külön felolvasó terme, hol vagy a könyvtár, vagy a város, magánosok vagy egyesületek felolvasásokat, hangversenyeket, műkedvelő előadásokat rendeznek. Igen gyakori, különösen az ipari vidékeken, hogy esti szaktanfolyamokat, vagy rajziskolákat szervez képesített tanerő vezetésével a könyvtár a környék munkásai s munkavezetői számára. Külön osztályokat (department) s termeket rendeznek be ily speciális stúdiumok számára, mely ellátva a szak legjobb irodalmával, célszerű bútorzatával és műszerekkel áll a szakember rendelkezésére. Ezek a kiválogatott szakmák a helyi gazdasági igények szerint váltakoznak: bányavidékeken bányászat s geológia, ipari vidéken az illető ipar technológiája, mezőgazdasági részeken az agronomia s irrigatió irodalmát, oktatását és laboratóriumszerű olvasótermeket hangsúlyozzák. S szinte valamennyi gondoskodik a vakokról is; külön szoba áll rendelkezésükre, ahol a könyvtár arra rendelt tisztviselője felolvas vagy zongorázik, vagy más hasonló módon szórakoztatja a vakokat. S szinte valamennyi jelentős szolgálatot tesz a városi kérdések popularizálásában, hogy a városok támogatásával az egyes városi kérdésekről (mint víz, gáz, parkok kérdése stb.) vetített képekkel ismertető esti kurzusokat s előadásokat rendeznek. De találunk könyvtárakat, (Homestead, Pa., Johnstown, Pa.) melyben uszodák, biliardszobák és tornatermek is találhatók, a könyvtártól alkalmazott úszómesterek és tornatanárok vezetése alatt. Bizonyára az európai könyvtárpolitika szempontjából igen idegen a könyvtári funkciók ilyen kibővítése, s azt a hitet keltheti, hogy az ilyen mellékes feladatok magára vállalása a könyvtárak eredeti feladata rovására történik. Ám az amerikai könyvtárpraxis épen azt mutatja, hogy mennyire helyénvaló, szükséges és nevelő ez a gyakorlat. Semmi sem fokozza az olvasásra való vágyat és semmi sem ébreszti fel köny- nyebben s gyorsabban a kérdések iránti érdeklődést, mint a könyvek látása, forgatása, kézbe vevése. Igen sok olyan, kinek szellemi diszponáltsága és ideje ráteremtette, hogy olvasson, de a könyvek könnyű megszerzésének, vagy a könyvtár látogatásra való neveltség hiánya elpazaroltatta vele legjobb idejét. A tapasztalatunk azt igazolja, hogy e hiányok pótlására még a legjobban szerkesztett és bőven kiadott bibliográfiai publikációk sem elegendők önmagukban, hanem maguk a könyvek, az állványokon való válogatás az, ami érdeklődést ébreszt és olvasásra buzdít. S így az olvasásra csábításnak semmi sem hatásosabb eszköze, mint korai gyermekkorban a könyvtárlátogatásokra nevelni a gyermekeket; a könyvtár belsejének művészi berendezésével kellemes tartózkodó hellyé tenni, és mellékes funkciók segítségével a város intellektuális központjává emelni, — mindezek végső soron mégis csak a könyv- használat emelkedését eredményezik. Általában az amerikai könyvtár sohasem várja be míg az olvasó magától menne a könyvtárba, hanem valósággal a könyvtár szalad az olvasó után. Sok helyütt a könyvtárak fiókjai (branch) tisztviselőinek fizetése függ az elért forgalomtól; s ha nem érnek el egy bizonyos, kerületenként megállapított minimumot, a könyvtárt beszüntetik. S nem állanak meg a könyvtár épületben való szolgálatnál, hanem úgyszólván mindenüvé kis könyvtár-gyarmatokat alapítanak, ahol csak emberek nagyobb számban bármily okból összejönnek. Az amerikai városok nagyszámú játékterein (playground) kis könyvtárakat rendeznek be, melynek könyvállományát a központi könyvtár időnként kicserélgeti (mint Pitts- burghban, Chicagóban). Másutt (pl. Chicagóban) üres üzlethelyiségeket rendeznek be ideiglenes vagy 1 L. erről bővebben : Staindl Mátyás, Pittsburgh gyermekkönyvtárai. Népművelés, 4. évf. 1909. 8/9. szám.
