A Fővárosi Könyvtár értesítője 1909
1909 / 3. szám - Apró közlemények
126 Azt látjuk ebből, hogy Budapestet nem hogy a nagyobb, de még a sokkal kisebb népességű városokhoz, mint Bostonhoz, Clevelandhoz, Buffalo- hoz sem lehet hasonlítani, akár a könyvtárak kiadásait, akár eredményeiket akarnók összemérni. Hasonlítsuk hát a sorban utolsóhoz, Grand Rapidshez, amelynek lakossága 1905-ben nem számlált egészen 100.000 lelket, tehát körülbelül egy nyolcadát Budapest akkori lélekszámának. Nos, ez a kisváros (Szegednél kisebb), amelynek jog szerint nyolcszor kevesebbet volna szabad könyvtárára költeni, mint Budapestnek, valósággal nyolcszor annyit költ rá, mint a mi fővárosunk. Míg Grand Rapidsben a város egy-egy lakójára majdnem egy féldollárnyi (pontosabban 0'49 •$) könyvtári kiadás jut évenkint, addig ez a szám Budapesten oly parányi, hogy dollárértékben alig lehet kifejezni. Nem több az, mint 0'0077 dollár, vagyis körülbelül 3/i cent, szemben az amerikai város 49 centjével. Még koronákban sem nagyon mutatós Budapest ez arányszáma ; annyi mint 0 038 K, vagyis 3-8 fillér. Szóval a nem egészen 100.000 lakójú amerikai vidéki város lakói 65-ször akkora összeggel áldoznak évenkint könyvtárukra, mint Magyarország fővárosa, a 800.000 lakójú Budapest. Ha tehát Budapest polgárai Grand Rapids példájára akarnának áldozni könyvtárukra, akkor a fővárosi könyvtár 1908-ik évi zárszámadását nem 30.362 K-val, hanem 1,973.570 K-val kellett volna lezárni. Ami persze utópiának is rossz. De meg is látszik a grand-rapidsi könyvtár szolgáltatásain, hogy a könyvtári befektetések sokszorosan fizetik vissza a költségeket. Nézzük a következő összeállítást: Grand Rapidsben a kötetek száma csak 1 (ft-szór több, a kiadások összege csak 8-szor nagyobb, az alkalmazottak száma,, 41,2-szer több, a forgalom mégis 43-szor akkora mint Budapesten. Tehát a nagyüzem a szellemi termelés terén is gazdaságosabb mint a kicsi, és Amerika ebben is példát nyújt a vén Európának, miként az ipari termelés terén. Mert statisztikánk szerint Budapesten egy-egy könyvnek olvasásra vagy kölcsön kiadása 431 fillérjébe (4 K 31 f-bé) kerül a városnak, ellenben Grand Rapids polgárai már 78 fillérért kapják ugyanezt, vagyis 51h-szer olcsóbb áron. És hogy ez nem véletlen, hanem általános szabály, hogy minél nagyobb egy könyvtár forgalma, annál kisebb az egyes használatra eső költség, vagyis a könyvek fogyasztása annál olcsóbb, azt táblázatunkból bálki kiszámíthatja. Brooklynban a forgalom 3 millió és néhány százezer, ott tehát egy-egy használatra már csak 52 fillér esik; New Yorkban a forgalom 5Vs millió, tehát a használat még olcsóbb: 47 fillér esetenkint. És így itt is bebizonyosodik, hogy a szegény mindent drágábban fizet: Budapest közönsége RVe-szor drágább árt fizet polgárai művelődési vágyáért, mint a dúsgazdag, a hatalmas, a ma-holnap az egész világon uralkodó New York. Nem kell mondani, hogy igen kis költséggel és igen rövid idő alatt aránytalanul gazdaságosabbá lehetne tenni a Fővárosi Könyvtár üzemét is, ha egyébként tovább is nagyjából a mai keretek közt maradnánk. Könyvünk van elég, az év végéig körülbelül 80.000 kötet, és pedig válogatott gyűjtemény, amelyben aránylag kevés a haszontalan könyv. Nem kellene egyebet tenni, mint nagyobb és alkalmasabb olvasótermet létesíteni és az alkalmazottak számát megfelelően szaporítani. Ennek a költsége évi 10— 15.000 K-ból kitelnék. A forgalom pedig ötszörösére emelkedhetnék. Vájjon megérezné-e a város közönsége ezt a többkiadást, mely fejenkint egy fillérre sem rúgna? A közkönyvtár a politikai elméletben és gyakorlatban címen Frederick C. Hicks, a brooklyni Public Library asszisztense, cikket írt a Library Journal 5. számában és a következő eredményekre jut: 1. A közkönyvtárt a politika tudományában a közjóléti (Common welfare) elméletigazolja; ma ezt az elméletet vallják a legtöbben. 2. Politikai hivatása, hogy a polgárság színvonalát emelje úgy, hogy a szabadságot és demokráciát a felbomlás veszedelmétől megóvja. 3. Minthogy már ma is hatékony tényezője a jó kormányzatnak, megfelelően kell a közpénzekből támogatni, hogy teljes erejét realizálni lehessen.
