A Fővárosi Könyvtár értesítője 1908
1908 / 3. szám - Apró közlemények
59 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A berlini városi könyvtárról. Berlin városa izigazgatási szakkönyvtára, tanácsi kézikönyvtára ellett, amely igen gazdag és jól rendezett gyűjte- ény, még külön városi könyvtárral is dicsekedik. Ez utóbbi 1901-ben létesült. Ideiglenesen egy rosi épületben kénytelen két hivatallal megosztani helyet, amely mind szükebbnek bizonyul. Néhány ndkívüli szünnap kivételével hétköznapokon 12—3 áig és este 6—10 óráig van nyitva. A látogatási den kívül a következő határozatok érdemelnek reimet. Minden berlini lakos, aki meghaladta a inhatodik évet és igazolni tudja magát, szabadon lesönözhet könyvet. Városi iskolák tanulóinak 'tályfőnökük ajánlólevelét kell felmutatniok. A köl- inzés díjtalanul történik, csak a térítvényekért 1 tizenkint 5 pfenniget fizetni. 3 kötetnél több rszerre nem kölcsönözhető. A kölcsönzési határ- 1 hónap, de szükség esetén meghosszabbítható, határidőt túllépők csekély bírságot fizetnek, cséretes dolog (és ez nem szerepel a hivatalos itározatok között), hogy a legközelebbi községek zalomra méltó lakosainak is kölcsönöznek könyvet. Az olvasótermet mindenki, aki a 16. évét meg- ladta (különös engedelem esetében fiatalabb íber is) megszorítás nélkül használhatja. E terem- in 60—70 ember számára van hely. Itt találjuk a ükséges kézikönyveket, az olvasottabb újságokat, katalógusokat és a folyóirattárt. Ez utóbbiban tudományszak van képviselve. A látogatók száma 07 októbertől (az olvasóterem megnyitásától) 08 márciusig 2733-ról 8951-re emelkedett. A ínyvtár ezidöszerint 85.000 kötetet foglal magá- ,n, ami — tekintve a könyvtár fiatal voltát — ;n szép eredmény. Érdekes, hogy a könyvállo- ínynak csak Va-ad része került ki adományokból alapítványokból. A berlini városi könyvtár igen fontos szerepet t be mint a 28 berlini népkönyvtár és a 13 nyil- nos városi olvasóterem központja. A városi nyvtár, mint a népkönyvtárak központja felül- tsgálta ezek állományát, az elavult könyveket ki- lejtezte és időszerűekkel pótolta. A városi könyv- • könyvei a legközelebbi népkönyvtárban a leg- gyobb könnyűséggel megrendelhetők és annak ján 24 órán belül megszerezhetők. Hogy a könyvtár dotációjáról is szóljunk, végétül megemlítjük, hogy az 1908-iki könyvtári költ- gelőirányzat „rendkívüli szükségletek“ rovatába, y önálló épület emelését célzó alapítvány első szlete gyanánt 100.000 márka van beállítva. A katalógusok nyomtatására ez évre is 3000 márkát szavaztak meg. A városi könyvtárak összkiadása, a bevételek levonása mellett az 1907. évi 197.063 márka ellenében 299.047 márkát tesz ki. (Vorwärts.) Londoni községi közigazgatási könyvtár. A londoni tanács a közmunkák tanácsa (Metropolitan Board of Works) számára egy könyvgyűjteményt adott át azon célból, hogy községi érdekű s London történetét magában foglaló könyvtárrá fejlesztessék. A tervezett könyvtár a következő szakokra oszlanék: 1. Városok története és leírása. 2. London története és leírása. 3. Községi közigazgatás. 4. Londoni községi igazgatás. 5. Községi adóügy. 6. Londoni községi adóügy. 7. Statisztika. 8. Községi közigazgatási szolgálat és 9. általános érdekű munkák. Az 1905/6. év folyamán 298 fontot költöttek a könyvtárra s ezen kívül nagyszámú ajándékkal is gyarapították, előreláthatólag tehát rövid időn belül tekintélyes és nagybecsű könyvtárrá fog fejlődni. Report of the council for 1905/6. p. 403. Könyvtári törvényhozás Amerikában 1907. A Library Journal közlései szerint, a könyvtárügy terén 1907-ben 22 állam alkotott törvényeket. Ezen törvények egyrészt a könyvtárosi fizetések, másrészt a könyvtári dotációk emelésére vonatkoznak. Magas pénzbírságokat állapítottak meg a könyvek rongálásának és túlhosszú használatának büntetésére. Egyes államok könyvtári bizottságokat szerveztek. Rhode Island vándorkönyvtárakat állított fel. Washington ilyen könyvtárak számára külön felügyelő-tisztviselőket nevezett ki. Különös figyelmet érdemel a könyvtári adók törvényes kivetése. Pennsylvaniában minden városnak, amely egy harmadrendű várossal szomszédos, jogában áll ezzel vagy a legközelebbi községgel, közös könyvtár fentartására szolgáló adók kivetése céljából szövetkezni. Még a kisebb helységekre is kiterjesztették az l°/oo-nyi könyvtári adó behozatalának jogát. Dél-Dakotában minden 500 lakóval bíró község 1 V^/oo népkönyvtári adót vethet ki. Utahban l°/oo könyvtári adót vethettek ki a városok; most minden első osztályú város könyvtár létesítése céljából V3°/oo-t köteles kivetni és 2/3°/oo-t követelhet; másodosztályú város 1 °/oo-t követelhet. Washingtonban minden két millió dollár adóelőirányzattal rendelkező város dolláronként 1/2°/oo adót vethet ki népkönyvtára számára, és a kisebb adóelöirányzattal bíró városokban könyvtári adóra évenként legalább 1000 dollár fordítandó. (Blätter f. Sozialw.)
