A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 3-4. szám - Enyvvári Jenő: Városi könyvtárakról
86 1904—5-ben London városának összes kiadásai 533,206.000 koronát tettek ki és ebből 1,953.000 korona fordíttatott nyilvános, illetve népkönyvtárakra. Düsseldorf város összes, kiadásai 1906-ban 93,427.000 koronára rúgtak és mindössze csak 10.003 koronát költött könyvtári célokra. Összehasonlítás kedvéért megemlítjük, hogy fővárosunk 1906. évi 178,900.838 korona kiadásából könyvtárára nem esett több mint 19.530 korona. 6. ábra: A bostoni városi könyvtár olvasóterme. Az Egyesült-Államok legtöbb városában a nyilvános könyvtárak városi intézetek. Nyilvános könytárak alapítását, már meglevők gyarapítását és kibővítését a városok épp úgy mint az állam múlhatatlan kötelességüknek ismerik el. A közvélemény itt egyetért abban, hogy a legjobb ajándék, amely a közügynek hozható, egy nyilvános könyvtár és a gazdag amerikaiak becsületbeli dolognak tartják, hogy a könyvtáraknak nagy pénzösszegekkel vagy könyvgyűjteményekkel való megajándékozása által, a tudományosság és műveltség terjesztéséhez, a közjó előmozdításához hozzájáruljanak. Az Unió 20 államában a községek törvény által fel vannak hatalmazva — és ha a szavazati joggal bírók 2/s-a követeli, kötelezve vannak —■ nyilvános könyvtárak alapítására és fentartására. Massachusett állam már 1851-ben hatalmazta fel községeit arra, hogy egy nyilvános könyvtár alapítása céljából 1 dollárt és annak fentartása és gyarapítása céljából pedig 7r dollárt vethessen ki évente minden adófizető polgárra. Ez utóbbi összeg 1859-ben 72 dollárra emeltetett fel. Az első ilyen úton létesített nyilvános könyvtár a bostoni Public
