A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 3-4. szám - Enyvvári Jenő: Városi könyvtárakról
84 Különösen nagy súlyt helyez a könyvtár arra, hogy állományában minden tudományszak legalább az alapvető kézikönyveivel legyen képviselve. És helyesen — mert ez minden közkönyvtárra nézve elsőrendű szükségesség. Köln városa könyvtárát felnőttek különös megszorítás nélkül használhatják. A modem kor igényeinek megfelelő közkönyvtárrá való kifejlesztésével arányban, látogatóinak száma erősen emelkedik. 1878-ban körülbelül 100 kötetet kölcsönöztek ki. Ez a szám 1880-ban 1800-ra szökött fel. Az olvasók száma ebben az évben még nem haladta túl a 300-at. 1905-ben már 3.400-an látogatták a könyvtárt és 9.900 kötetet kölcsönöztek ki. Ez utóbbi adatokból kitűnik, hogy a kölni városi könyvtár, újjászervezése által hatalmas kulturális faktorrá vált. Az 1596-ban alapított danzigi város könyvtár is 1905-ben a város által létesített népkönyvtárral együtt modern épületben állíttatott fel. Ezen időtől fogva tehát nyilvános művelődési intézet feladatait tölti be. A Danzig városa által 330.000 korona költségen emelt könyvtári épület tervrajzát a 3. ábrán mutatjuk be. A földszinti részben a helyiségek a következő elrendezést mutatják : Az előcsarnoktól balra találjuk a könyvtár felügyelőjének 3 szobás lakását. (A felügyelő tanult könyvkötő. A lakása alatt levő helyiségek közül az egyik a könyvek csomagolására, a másik pedig könyvkötő műhelyül szolgál.) Az előcsarnoktól jobbra van a népkönyvtár olvasóterme és mellette a népkönyvtár raktára, amely 15.000 kötet befogadására alkalmas. Az előcsarnokból lépcső vezet az emeletre. (3. ábra.) A középen fekvő kölcsönzési osztályt (4.), a tisztviselők szobái (2 —3.), a városi könyvtár olvasóterme (7.) és a ruhatár (6.) veszik körül. Az olvasóterem 11 m. hosszú és 9 m. széles, területe tehát 99 m2, tehát háromszor akkora, mint a mi Fővárosi könyvtárunk olvasószobája, bár Danzig városa ötször kisebb Budapestnél. A Danzig városi könyvtár (16* 11 m. hosszú, 15‘27 m. széles, 21-70 m. magas) raktárterme (3. ábra 1.) a jelenlegi könyvállomány kétszeresét, 250.000 kötetet képes befogadni. A legmodernebbül van berendezve és hat 2'25 m. magas könyvtári emeletre van osztva. Hogy azon áldozatok, melyeket Danzig városa nyilvános könyvtárának építéséért hozott egyáltalán nem vesztek kárba, azt eléggé bizonyítja a könyvtár használatának rohamos, emelkedése. 1905-ben egyedül a kölcsönzött kötetek száma 20.783 volt. Hogy Németországban a városi könyvtárak újjászervezésének ügyét mind több és több hatóság teszi magáévá, az nagyrészt azon nagyszabású propagandának tulajdonítandó, melyet a Comenius-társaság a nyilvános könyvtárügy érdekében már évek óta kifejt. Ez a társaság 1899-ben, 150 kiváló férfiú aláírásával ellátott körlevelet intézett a német városok tanácsaihoz, amelyben a nyilvános könyvtárak és olvasótermek jelentőségét behatóan megvilágította és azok alapítására különösen mérvadó vezérelveket felállította. Ezen vezérelvek, amelyek a modern közkönyvtár lényegét, mint a tudományos könyvtárnak szükséges kiegészítését képező „általános művelődési könyvtárt“ határozzák meg, ma már általánosan elismert normák gyanánt tekinthetők. Nem csak városi hatóságok, mint legújabban pl. a jénai, a charlottenburgi és a casseli szervezték nyilvános könyvtárukat ama vezérelveknek megfelelően, hanem azok számos magánalapítványból létesített nyilvános könyvtár szervezésénél is zsinórmértékül fogadtattak el. Azon kiadásokról, amelyekkel a német városok modern szempontok szerint alapított, illetve újraalapított könyvtáraik fentartásához és továbbfejlesztéséhez hozzájárulnak, az alábbi táblázat nyújthat némi tájékoztatást. Az összeállítás végén találjuk a fővárosi könyvtárra vonatkozó adatokat is.
