A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 3-4. szám - Enyvvári Jenő: Városi könyvtárakról
82 Korunknak égető szüksége van a népesség legkülönbözőbb rétegei számára könnyen hozzáférhető és a tanulásra, vagy továbbképzésre mindenkinek alkalmat nyújtó nagy nyilvános könyvtárakra, nyilvános városi olvasótermekre. Az ilyen általános művelődési intézetek a népjólétre nézve oly rendkívüli jelentőségűek, hogy azok létesítése és fejlesztése a városok és községek egyik legfontosabb feladatát kell hogy képezze. Számos város, amely régebbi, a köz- igazgatás érdekeit szolgáló szakkönyvtárral rendelkezik, ezen feladatot úgy oldja meg, hogy könyvtárát a modern igényeknek megfelelő közkönyvtárrá fejleszti ki, tehát városi „egységes könyvtárt“ létesít, nem pedig a tudományos városi szakkönyvtártól különálló népkönyvtárt. És ez a megoldás kétségkívül helyes. A tudományos könyvtáraknak és a nagy tömegek művelődésére szolgáló könyvtáraknak egymástól való szigorú elválasztása egyáltalán nem kívánatos. A modern nyilvános könyvtárak és olvasótermek publikuma nagyrészben művelt, vagy legalább is oly egyénekből áll, kik komolyan törekszenek ismereteik gyarapítására és arra, hogy önálló ítéletet alkossanak maguknak mindarról, ami felkelti érdeklődésüket; tehát jogosan követelhetik, hogy a rendelkezésükre bocsájtott olvasóanyag ne legyen egészen híjján a tudományos jellegnek. Azon városi könyvtárak, amelyek tanácsi kézikönyvtárakból nyilvános művelődési intézetekké nőtték ki magukat, csak úgy fejlődhettek ki azokká, hogy leküzdötték ama idők tradícióit, amelyekben kizárólag tudósok és hivatalnokok által látogatottak, hogy a használatukat megnehezítő formalitásokat mellőzték és a könyvállományuk teljes értékesítéséhez szükséges alapokat megteremtették. Kifejlődésük csak tágas olvasótermekkel bíró könyvtári épületek emelése által, kellő számú szakképzett könyvtáros alkalmazása és a könyv- állománynak a közönség és a kor igényeihez mért tervszerű gyarapítása által vált lehetségessé. Németországban az utolsó években, az egyre erősb- bödő népkönyvtárügyi mozgalom hatása alatt számos városi könyvtárt is újjászerveztek. Ezen újjászervezéseknél a hatóságok magasabb szempontoktól vezettetvén, a növekvő szociálpolitikai belátásoknak megfelelően kooperativ centralizáló tevékenységet fejtettek ki és városi „egységes könyvtárakat“ létesítettek. Az újjászervezés nem egy helyen modern berendezésű könyvtári épületek emelésével (vagy a régi könyvtári helyiségek gyökeres átalakításával) járt. Ilyen radikális újjászervezésen estek át többek között a kölni és danzigi városi könyvtárak is. Talán nem lesz érdektelen, ha ezen új közművelődési intézetekről egyet-mást elmon(Mértéke 1 : 600. — 1 cm = 6 méter. 2. ábra : A kölni városi könyvtár alaprajza. (Mértéke 1 :600. — 1 centiméter = 6 méter.)
