A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 2. szám - Kisebb közlemények
79 márkára emelték föl. Ehhez járul kb. 5000M-nyi kamatjövedelem a városi könyvtár vagyonából és könyvkötésekre 10.000 M. Ha meggondoljuk, hogy Hamburg lakossága nem üti meg a 800.000-et, a könyvtáráért hozott áldozatokat igen figyelemreméltóknak kell mondanunk. Hasonló nagylelkűséggel gondoskodnak Hamburgnál kisebb német városok is könyvtáraik személyzetéről ; így M. m. Frankfurt (335.000 lakó) városi könyvtárának igazgatója az első rangfokozatban foglal helyet a statisztikai igazgatóval, középítési igazgatóval és tanácsi syndikussal együtt; a kezdő fizetés itt 6000 M, mely három évenként 600 márkával emelkedik 9000 M-ig ( 10.800 K). A könyvtáros a második fizetési osztályban foglal helyet, 5000 M kezdő fizetéssel; fizetése háromévenként négy ízben 400, majd két ízben 300 M-val emelkedik, úgy, hogy 18 év múlva 7200 márkával (=8640 K) maximumát éri el. E két főtisztviselő fizetésével arányban állanak a könyvtár kisebbrangú alkalmazottainak illetményei is, nevezetesen: 5 könyvtáros, kezdőfizetésük 4300 M, mely három évenként három ízben 400, három ízben 300 M-val emelkedik s 18 év múlva 6400 M-t ér el; 1 titkár 2700 M kezdő és (18 év múlva) 4800 M végsőfizetéssel; 1 segéd 2100 M kezdő- és (21 év múlva) 4000 M végsőfizetéssel, stb. A kisebb tisztviselők ezenfelül lakbérpótlékot élveznek, mely 1 és 2 gyermek után 80, 3 és 4 gyermek után 140, több mint 4 gyermek után 200 M-ra rúg évenként és a gyermekek 18-ik életévéig jár. (Centralbl. f. Bibliothekswesen.) Könyvtári ügyek a párisi községtanácsban. A párisi községtanács június 19-iki ülésén André Gent községtanácsos azt indítványozta, hogy a város követelje az egyetemtől az egyetemi és intézeti könyvtárak használati díjainak megszüntetését. Indítványát azzal indokolta, hogy Páris városa oly sokféle formában támogatja az egyetemet, hogy a lakosságnak ezen megadóztatását nem tarthatja indokoltnak. Ugyanezen az ülésen a városi könyvtárnak a nemzetközi kongresszusok irományaival való kiegészítését indítványozta ugyanazon községtanácsos. Indítványa indokolásában többek között ezeket mondja: a szociális kérdések mind jobban és jobban foglalkoztatják a közvéleményt és a községtanácsnak az ülésein is. gyakran megszólalnak. A legfontosabb irodalmi segédforrást ezeknek ismeretére a nemzeti és nemzetközi kongresszusok munkálatai nyújtják, azonban ezek ritkán jelennek meg könyv- kereskedők kiadásában s így a közönségnek szélesebb rétegei nehezen férnek hozzájuk. Van ugyan könyvtár Párisban is, a Társadalmi Múzeumé, a mely nagy gondot fordít ezeknek gyűjtésére, de gyűjteménye mégis hiányos. Szükséges ezért, hogy mindannyiunk közös házában, a városházán, gyűjtsük össze a kongresszusi irományok lehetőleg teljes gyűjteményét, hogy minden érdeklődő megtalálhassa azokat. A városi közigazgatási könyvtárban (Biblio- théque administrative) sok meg van ugyan már, de a hiányok is nagyok és okvetlenül pótolni kell azokat. így például hiányzanak az 1879-iki párisi, 1903-iki bordeauxi nemzetközi jótékonysági kongresszus irományai, a lyoni munkásegészségügyi, a párisi és genfi lakásegészségügyi, különböző közegészségügyi és demográfiai kongresszusok, a tüdővész, az élelmiszer-egészségügy, a munkáskertek, a városi telektulajdonosok, iskolaegészségügy stb. stb. kongresszusok írásai. Mindkét indítványt a tanácshoz (Administration) utasították. Megjegyezzük, hogy a budapesti városi könyvtárban a legtöbb itt felsorolt kongresszus kiadványai megvannak. (Bull. mun. off. de Paris.) Népszerű városigazgatási könyvtár. A Paul Dupont-fé!e párisi közigazgatási könyvkereskedés népszerű gyűjteményt indított meg a városi igazgatás kérdéseiben érdekeltek tájékoztatására. A gyűjtemény címe : Bibliothéque populaire municipaíe, szerkesztője Ferdinand-Dreyfus, volt képviselő és az országos jótékonysági és mezőgazdasági tanácsok tagja. A gyűjtemény minden kötetének ára kötve egy frank, a mi legjobban jelképezi annak demokratikus tendenciáját. Ezt különben a kibocsátott prospektus is hangsúlyozza, a mely szerint a könyvtár célja a közigazgatás kérdéseinek népszerűsítése a demokrácia elemi képviselői körében. Nem tankönyvek, sem tudományos polémiák, hanem pártatlan és példákkal illusztrált expozék; a népszerűsítésnek, a közigazgatás emancipációjának és a polgári oktatásnak műve a francia demokrácia érdekében. Az első kötet már megjelent. Címe: La commune et Vassistance obligatoire. Szerzője Rondel, közigazgatási főfelügyelő a belügyminisztériumban. Az egyelőre tervbe vett kötetek címei: La commune et la mutuality La commune et les cultes, La commune et [’assistance facultative, La commune et Vagriculture, La commune et les oeuvres complémen- taires de l’école (A község és a segélypénztárak, A község és a felekezetek, A község és a fakultativ szegénysegélyezés, A község és a mezőgazdaság, A község és az iskolát kiegészítő intézmények). A szerzők közt vannak Mabilleau, a Musée Social igazgatója, Ogier államtanácsos, a belügyminisztérium számvevőségének igazgatója, Pierre Decharme, a földmívelési minisztérium mezőgazdasági hitelosztályának főnöke, Étienne Jaquin volt államtanácsos, a francia oktatási liga volt elnöke, stb. Városi gyermekkönyvtárak Amerikában. Az amerikai városi könyvtárak sokhelyt gyermekeket is befogadnak olvasókul. 1890-ben nyilt meg az
