A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 2. szám - Gárdonyi Albert: Budapest népkönyvtárai
19 Corvin-téri vigadóban nyert elhelyezést1), a hol külön olvasótermet is kapott. E kedvező változás azonban csupán a szakkönyvtárt érte, mert népkönyvtára tovább is ott maradt még a Toldy Ferenc-utcai elemi iskolában s dacára annak, hogy utóbb ez is átköltözött a Corvin- téri vigadóba, tudomásunk szerint most is kizárólag kikölcsönzésre használják. A központi könyvtár állománya az 1905. év végén 7652 mű volt 10.177 kötetben és 2594 füzetben. Ebből 1266 mű (2213 kötetben s 234 füzetben) esett az irodalomra és nyelvészetre, ugyancsak 1266 mű (1238 kötetben és 546 füzetben) a jog és államtudományokra, 1128 mű (998 kötetben s 313 füzetben) a neveléstudományra, 1039 mű (1541 kötetben és 369 füzetben) a történelem és földrajzra; a többi a vallástudomány, bölcsészet, művészet, orvostudományok, természettudományok, mennyiségtan, gazdászat, vegyesek és hírlapok között oszlott meg.* 2) Szépirodalmi munka ebben a könyvtárban nincs és mégis az 1905. év folyamán 7784 művet használtak belőle 8865 kötetben. A használók túlnyomó része azonban középiskolai tanuló volt. Nyomtatott katalógusa 1900-ban jelent meg.3) A II. kerületi fióknépkönyvtár állománya 1905. végén 3956 mű 7370 kötetben. E könyvtár állományáról immár nyolc katalógus jelent meg, melynek első füzete az 1894. év végén meglevő állományt, a többi pedig az évi gyarapodásokat tünteti fel.4) A könyvtár állományát túlnyomó részben szépirodalmi munkák teszik s csupán kis részét teszik a tudományos munkák. A népkönyvtár állományát az 1905. év folyamán 7152 egyén használta s a kikölcsönzött művek száma 11.704 volt 18.499 kötetben. Sajnos, a kölcsönzők között feltűnően kevés a munkás, a mi népkönyvtári jellege ellen szól. A II. kér. népkönyvtár állományából az egyesület az 1905. év végén 506 művet 771 skötetben kivett s megalkotta az I. kerületi (krisztinavárosi) népkönyvtárt, mely a koronaőrutcai polgári leányiskolában van elhelyezve, használatáról azonban még nem sikerült adatokat szerezni. Az 1905. év folyamán az egyesület három kisebb (153 mű 182 kötetben) katonai legénységi könyvtárt is szervezett, a melyeket összesen 1455 egyén használt s így szép eredményeket értek el. E legénységi könyvtárakat használják leginkább a munkások, tehát ezek valóságos népkönyvtárak. Az egyesület könyvtárai nagybecsű anyagot tartalmaznak s ha a munkásság számára hozzáférhetőbbekké lesznek, nagy kulturális hivatást fognak teljesíteni, Nagy horderejű célok megvalósítására vállalkozott az Erzsébet népakadémia, mely a Szabad Lyceum hallgatóinak kezdeményezésére 1902. június 22-én alakult meg s a magyar nép szellemi és erkölcsi nevelését óhajtja szolgálni. Sajnos, az egyesület anyagi viszonyai nem jutottak azon fokra, hogy a kitűzött célok megvalósításán kellő sikerrel munkálkodhassék. Hosszú időn keresztül a fővárosiszegény gyer- mekkert-egylet helyiségeiben (VII., Akácfa-utca 32.) szorongott, majd a Német-utcában bérelt szerény helyiségeket, míg végre most a koronázási jubileum megfelelő otthonhoz juttatta. A népmívelés eszközéül szolgáló népkönyvtárát adományokból gyűjtötte össze, melyek között kimagaslik az a két könyvtár, melyet a földmivelésügyi minisztériumtól s a múzeumok és könyvtárak országos tanácsától kapott. A népakadémia könyvtára 1904. január 17-én nyílt meg. Míg az akácfa-utcai helyiségben volt az intézetnek rendes olvasóterme (hetenként átlag kétszer ugyan előadóterem') Magyar Minerva III. évf. 72 1. 2) A budapesti könyvtáregyesület központi választmányának évi jelentése az 1905. évről. 3) A budapesti könyvtáregyesület nyilvános központi könyvtárának szakszerinti címjegyzéke. I. k. Budapest 1900. 4) A budapesti könyvtáregyesület népkönyvtárának címjegyzéke I—VIII. rész. 2a*
