A Fővárosi Könyvtár értesítője 1907
1907 / 3-4. szám - Kisebb közlemények
116 APRÓ HÍREK. Községi munkáskönyvtárak Stuttgartban. Stuttgart város munkásjóléti intézményei között figyelemre méltó a munkáskönyvtár, melyet, amint azt az 1907. évi költségvetésből látjuk, a Tunz- hoferstrasse községi munkásházaiban lakó munkásság számára rendezett be s tart fenn a város. Kicsiny az összeg, mindössze 300 márka, amit e célra 1906-ban s 1907-ben a város áldozott; nevezetes azonban, hogy a város figyelme a munkásság szellemi jólétére is kiterjed. Megjegyzendő, hogy a munkáskönyvtár könyvtárosának 200 márkás tiszteletdíját is a város fizeti. A hamburgi városi könyvtár kikölcsönzési forgalma. Érdekes adatokat közöl a könyvtár kikölcsönzési forgalmáról az 1906. évi közigazgatási jelentés. (Jahresberichte der Verwaltungsbehörden der Freien und Hansestadt Hamburg XIII. 17.) Az év folyamán 42.093 könyvkérés érkezett a könyvtárhoz. Ebből 30.304 esetben a kívánt munkát kiadták, 5.337 esetben ki volt kölcsönözve a kért könyv, 568 munkát a könyvtár szabályai értelmében nem adhattak ki s 5.884 munka nem volt meg a könyvtárban. Tehát összesen 72°,u nyert kedvező elintézést, 12-7°/o volt kikölcsönözve, l'3Q/o nem volt kiadható s 14°/o hiányzott a könyvtárból. Használt folyóiratok könyvtári gyűjtése. A lübecki városi könyvtár 1906-ban egyezségre lépett az összes lübecki felsőbb tanintézetekkel, hogy a tanintézetek használatára rendelt folyóiratok használat után a városi könyvtár olvasótermébe szállíttassanak s ugyanott gyűjtessenek. A teljessé vált évfolyamok aztán részben visszakerülnek a tanintézetekhez, részben azonban a könyvtár tulajdonában maradnak. Ez intézmény életrevalóságához külön magyarázatot fűzni felesleges, mert nyilvánvaló, hogy minél jobban van felszerelve az olvasóterein, annál jobban megfelel rendeltetésének. Hasonló intézmény meghonosítása nálunk is üdvös volna s a lehetősége is meg van, mert a főváros hivatalaiba és intézeteibe temérdek folyóirat és újság jár, amelyek a székesfővárosi könyvtár olvasótermében helyet nyerhetnének. E folyóiratok és újságok a hivatalokban s intézetekben könnyen elkallódnak, a székesfővárosi könyvtár pedig összegyűjtené azokat. Köln könyvtári kiadásai. Köln városa 1907 8. évi költségvetésében a könyvtárügy jelentékeny tényező, mert 104.500 márka kiadást jelent a város számára. Ez összegből 58.000 márka esik a központi könyvtárra, 46.500 márka pedig a népkönyvtárakra. A központi könyvtár 8 tisztviselőből s 2 szolgából álló személyzetének javadalmazása 28.372 márka, dologi kiadásokra tehát 29.627 márka esik. A dologi kiadások fejezete alatt 12.000 márka van fentartva könyvbeszerzésekre s 3500 márka könyvkötésre. Nevezetes, hogy a könyvtár újjárendezésére 3300 márka van felvéve e rovat alatt s rendkívüli munkákra (a felállítási napló kiegészí- ésére) 2700 márka van biztosítva, amely összegek tulajdonképen a személyi kiadások rovatába tartoznának. A hét városi népkönyvtár, egynek a kivételével, magánemberek alapítványa. Személyi kiadásaik 16.000 márkával, dologi kiadásaik pedig 19.300 márkával szerepelnek a városi költségvetésben. Az egyes népkönyvtárak könyvbeszerzéseire átlag 900 márka, a könyvkötésre átlag 250 márka jut. Rendkívüli kiadásokra 11.200 márka van felvéve a költségvetésben s ebből 10.000 márka új könyvbeszerzésekre van fentartva. Érdekes párhuzamot vonhatunk ez alkalommal Köln s Budapest költségvetései és könyvtári kiadásai között. Köln város költségelőirányzata 1907 8-ra 62,957.243 márka, Budapest 1907. évi költségelőirányzata 44,241.326 korona ; Köln város könyvtári kiadása ugyanakkor 104.500 márka, Budapest könyvtári kiadása 25.000 korona. Köln tehát kiadásainak V» százalékát fordítja könyvtárára, Budapest ellenben csak V» százalékát. A kölni könyvtár jelentősége abból is megítélhető, hogy ez a költségvetésben 10 oldalt foglal el.
