A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
I. Források és irodalom
20 = S z i 1 á g y i : A magyar nemzet története. 1. köt. Bp.: Athenaeum 1895. p. IX—L1V. 21263 p. LII—LIV. Az araviskok népe, területük, nyelvük. 95. Kuzsinszky, Bálint Eravisci. = P e c z : Ókori lexikon. I. к. Bp. : Franklin 1900. p. 685—686. 100117 96. Gohl Ödön A budapesti eravisztikus éremlelet. (Tanulmány az eravisztikus nép pénzveréséről.) = NK I. (1902). p. 17—45. 739 Az éremleletek több támpontot nyújtanak az aquincumi település időpontjára. 99. Hampel József Aquincum történetének vázlata. = AK 8 (1862.) p. 158—198. 545 I. Bevezetés. II. A. geographiai fekvése. III. A. története. Eredete. IV. A., mint a pannonjai limes egyik vádpontja. V. A., mint a légió II. adjutrix táborozási főhelye. VI. A. sorsa Pannónia végső idejében. 100. Karácson Mihály Aquincum. Bevezetés Budapest történelméhez. (Akadémiai értekezés.) = BpSz 1866. p. 516. 3440 Értesítés Karácson akadémiai felolvasásáról, amelyben összefoglalta Aquincum történetének addig ismert adatait. 101. Rómer Flóris Őskori műrégészet. Pest : Emich 1866. V, 134 p. (Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra. Kiadta a Magy. Tud. Akadémia archaeologiai bizottsága. 1. rész.) 47137 Római műemlékek: p. 78—101. Az őskorra vonatkozó irodalom vázlata. A római korszakhoz p. 113—117. Őskori, főleg magyar- országi lelőhelyek. Római korszakiak. Pest megye. p. 125—126. 102. Salamon Ferenc A római hódítás Magyarországon. = BpSz 1877. p. 329—363. 3440 »Campona in medio Acinco« helymeghatározás Antoninus Itinerariumában akkép érthető, hogy itt a medio nem római, hanem kelta eredetű szó s valami nagyobb központhoz, területhez való tartozást jelent. Aquincum sem az aqua szóból ered. amint Desjardins magyarázza, hanem az »ach« kelta szóból és az »inc« kelta végzetből tevődött össze. p. 347—349. 97. Patsch, Carl Eravisci oder Aravisci. = PWK 11. Halbd 1907. p. 390—391. 61749 98. Nagy Laj'os Üj'abb adat a római foglalást megelőző őslakossághoz Szentendréről. — Beiträge zur Urbewohnerschaft von Szentendre. = AÉ új f. 44. (1930.) p. 242—243. 531 Im Museum zu Aquincum ist ein schlecht erhaltener Grabstein vorhanden, welcher sowohl seiner Inschrift, wie dem Schriffttipus nach auf das Ende des I. Jhts oder auf die ersten Jahrzehnte des II. Jhts n. Chr. weist. Die Namen u. Aufschriften beweisen, dass hier illirisches Volk wohnte. Vide: 34, 116, 191, 277, 353, 755, 830. 103. Pulszky Ferenc Néhány magyarországi és ősmagyar leletről. = FL 1878. I. 141—142. sz. Bq 071/5 Aquincum határváros. p. 691. 104. Salamon Ferenc Buda-Pest története. I. k. Buda-Pest az ó-korban. Bp. : Kocsi 1878. — II. k. [Középkor.] Bp. : Athenaeum 1885. В 943/4 Aquincum : I. p. 90—361. « geogr. fekvése : I. p. 209. « kiterjedése : I. p. 294. « lakossága: I. p. 131, 300. « betelepítése : I. p. 153, 164. « municipiummá lesz : I. p. 180. « római város : I. p. 192. « váza : I. p. 293. « épületei : I. p. 306. A castrumok : I. p. 328. Római utak : I. p. 230. A belkormányzatról : I. p. 343. А IV. századból : II. p. 1. A népvándorlás első korszakai: II. p. 21. 105. Némethy Lajos Óbuda romjai 1602-ben. = VU 1880. p. 703. 25 Magyarázat Schäfer (Dílich) 1606-ban megjelent »Ungarische Chronica« c. munkájának óbudai metszetéhez. 106. Némethy Lajos Budapest az ókorban. = HSz 1880. ápr. p. 19—31. 107. Fröhlich Róbert A pannonok földje és népe. Bp. : Franklin 1881. 43 p. Aq. műz. 4. Római korszak. — Aetas Romana.
