A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
IV. Vallási régiségek
86 862. Oroszlán Zoltán Kiadatlan pannoniai provinciális kő- emlékek a M. Nemzeti Múzeumban. Unveröffentliche Pannonische Steindenkmäler aus dem Ungarischen Nationalmuseum. = AÉ 39 (1922). p. 1—11. 531 Megemlékezéssel az aquincumi múzeum feliratos signiferemlékéről. Az aquincumi múzeum kiadatlan feliratos signiferemléke. A II. leg. signiferemlékeinek összeállítása. Kuzsinszky BpR. 7. p. 59—60. 863. Hekler Antal Adatok a pannoniai mitológiai domborművek kormeghatározásához. — Beiträge zur Datierung der mithologischen Grabsteine Pannoniens. = RTE 2 (1927) p. 81—87, 370—371. 2511 Eine Gruppe von Denkmälern die bei Vermeidung aller mithologischer Bezeichnungen einen festlich monumentalen Sinn u. nüchternen Wahrheitsdrang verraten, weist auf italische Herkunft. Hieher gehören die verstorbene Soldaten in voller Rüstung darstellenden Grabsteine, ein Typus, der in Pannonien m. W. nur durch das Grabmal des aus Comum gebürtigen C. Castricius in Aquincum vertreten ist 864. Láng Margit Halotti lakomaábrázolások pannoniai és dáciai síremlékeken. — Totenmahldarstellungen an dakischenundpannonischen Grabsteinen. = RTÉ 2 (1927). p. 71—80, 368—370. 2511 An pannonischen Grabdänkmälern kommt die T. nur viermal vor. An drei noch von Prof. Hampel veröffentlichten Exemplaren ist die Szene bedeutend abgekürzt. Das vierte Denkmal das hier zuerst veröffentlicht wird u. aus Üröm stammt, war nur aus Mommsens Beschreibung (CIL 3625] bekannt u. ist vor einigen Jahren von Prof. Kuzsinszky wieder aufgefunden u. im Museum Aquincum untergebracht worden. 867. Oroszlán Zoltán Kiadatlan provinciális kőemlékek a Magyar Nemzeti Múzeumban. (II. sorozat.) = AÉ 41 (1927). p. 96—113. 531 Két óbudai eredetű domborműves kőlap, amelyek egy aedicula maradványait alkotják és egy Aesculapot és Hygieát állva ábrázoló óbudai eredetű kőlap. 868. Erdélyi Gizella A pannoniai síremlékek ornamentikája. — Ornamentik der pannonischen Grabdenkmäler. Eger : Érseki lie. kny. 1929. 56 p. (A bpesti Kir. Magy. Pázmány Péter tudományegyetem művészettörténeti intézetének dolgozatai, 10.) 73362 Aquincumi eredetű síremlékek feldolgozásával. Vide : 398, 607, 620, 679, 752, 788, 829, 845. 6. Téglasírok. — Sepulcra tegulis cincta. 869. Römer Flóris Az újabb ó-budai ásatások eredményéről. [Előadásának vázlatos ismertetése.] = MÁÉ 3 (1869). p. 15. 5453 Ez év ápr.-ban megkezdett ásatások alkalmával több szarkofág, kősír, tégla- és cserépsír került elő. A Kiscell alatti óbudai tégla- és mészégető telkén mintegy 70, a Dunaágnál levő szeszgyár területén pedig 25 sírt vizsgáltak meg. 870. Römer Flóris A legújabb óbudai ásatások. = AÉ 1 (1869.)p. 41—44, 65—68,91—94. Az első óbudai szeszégető és tisztító r.-t. épületeinek alapozásakor terméskő-sírboltra és egy kőkoporsóra akadtak. Itt ásatásokat végezve, római temetőt ástak ki. A leletek között vízvezetékmaradványok, érmék, üvegedények, cseréptéglák, fémtárgyak. 871. Római téglasirok A buda-újlaki gyárudvar [Ofner Fabrikshof A.-G.] területén talált római téglasírokról. = AÉ 1 (1869). p. 314—316. 531 Az egyik sír lerombolva, a másik ép. Az egyikben Julius Philippu s-korabeli ezüstérmet találtak és néhány lépésnyire a sírtól csavaralakú üvegdarabot. A másodikban 18 téglát — bélyeg nélkül —, szén-, vasdarabokat, 9 drb ezüstérmet, gyöngyalakú üvegdarabot és bronzkarikát. Bizonyos, hogy az országút mentén római sírkert terült el G о r d i a n u s—V a 1 e r i a n u s császárok idejéig. (Kr. u. 238—260.) 872. Római sirok az első óbudai téglagyár r.-t. területén. = AÉ 2 (1870). p. 96. 531
