A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
II. Állami régiségek
49 403. Ritterling, E. Légió. [A légió II. adiutrixról.] = PWK 12 (1925). p. 1437—1456. 61749 404. Ritterling, E. Légió 1111 Flavia. = PWK 12 (1925). p. 1540—1549. 61749 405. Alföldi András Hogyan omlott össze a római védőrendszer Pannóniában. Bp. : Egyet-ny. 1925. 30 p. (Különl. a Hadt. Közi. 1925. 1—2. f.) Aq. műz. 406. Parker, H. M. D. The Roman legions. Oxford : Clarendon press 1928. 291 p. Aq. műz. Aquincum : p. 123, 157. 407. Szilágyi János Az ala I. Hispanorum újabb emléke Aquincumban. = BpR 12 (1937). p. 275—278. В 902/10 Kr. u. I. század-ból való felirat. A hispanus alák állomáshelyeiről. 408. Weerd, H. van de & Lambrechts P. Note sur les corps d’archers au haut empire. = Laureae Aquincenses Bp. : Pázmány egy. 1938. p. 229—242. B 902/55 A nyilas csapatok leírása. Az aquincumi és környéki cohorsok és alák említésével. Utánpótlásuk, fegyverzetük és taktikájuk. 409. Syme, Ronald The first garrison of Trajan’s Dacia. = Laureae Aquincenses. Bp. : Pázmány egy. 1938, p. 267—286. В 902/55 Aquincum és helyőrségének szerepe Dacia elfoglalásánál. 410. Szilágyi János Aquincum és északkelet Pannónia katonai megszállása. = Laureae Aquincenses. Bp. : Pázmány egy. 1938. p. 287—309. Dtsch. Auszug p. 309—311. В 902/55 A Lajos-utca 167. alatt talált felirat igazolja, hogy Aquincum már Tiberius korában meg volt szállva. Vide: 156, 265, 755, 849, 1082. 5. Castra. 411. Marsigli, Aloysius Ferdinandus Danubius Pannonico - Mysicus, Observa- tionibus Geographicis, Astronomicis, Hydrographicis, Historicis, Phisicis Per- illustratus et in sex Tomos digestus Ab Aloysio Férd. Com. M a r s i 1 i, Socio Regiarum Societatum Parisiensis, Londi- nensis, Monspeliensis, Hagae, Apud P. Grosse, R. Chr. Alberts, P. De Hondt. Tom. 1—2. Amstelodami, Apud Herrn. Uytwerf et Franç. Changuion 1726. Egyet. kvt. Óbuda közelében római régiségek vannak. Itt állomásozott a germán légió. Megemlíti, hogy Bonfini Sicambriat Óbudára teszi. Tom. I. p. 18. Az óbudai római romokban két erőd maradványát látja. Az északi a kisebb mocsárnál fekszik és négyszögü. Homokból és téglából épült. A nagyobbik anyaga ugyanaz és ezen belül különféle romok vannak. A Duna felőli oldalától a folyamig árok húzódik. A vízvezetés a hegyek lábától a posványon át nem messze az ároktól a város végénél kezdődik és csupa téglából épült oszlopokból áll. A nagyobbiktől árok húzódik a Dunáig. Jól kivehetők a hegyek lábáig vezető vízvezeték romjai. Transaquincum körülbelül Arasti [Haraszti] helyén volt. 2 helyrajzi vázlattal. Tom. II. p. 3—6. 412. Kirándulás a Vizafogóhoz. =AÉ 12 (1878). p. 189. 531 Az ásatásokat a MOB kívánságára folytatták. A kirándulás alkalmával a nyomuk után látható falakat kiásatták és két szobának alapfalait tárták fel. A helyszíni megfigyelések alapján abban a véleményben állapodtak meg, hogy e helyen római castrum állott. 413. Aquincum romjai Az ó-budai ásatások. = E 1880. szept. 30. 114 Az amphitheatrum felásásának munkálatai. Az a.-tói délre 25—30 ölnyi távolságban Torma a keresett castrum alapfalait is megtalálta, míg nyugatra 12 ölnyire a templum Nemesis falai rejlenek. 414. Aquincumi castrum, Az •—. = E 1881. jún. 5. 114 Az amphitheatrumtól keletre fekvő castru- mot Hampel ássa ki. A castrum az alapfalak után következtetve 42 holdnyi térségen terült el. Egyelőre az épületek alapfalait ásták ki. Találtak egy földalatti pinceszerű helyiséget és a padlózat borítására szolgáló préselt lapokat, valamint mozaikot is. Aquincum irodalma. 4
