A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
I. Források és irodalom
15 habité à la même époque, comme semble l’indiquer le grand nombre d’antiquités romaines qu’on y a successivement rencontrées. Quelques auteurs ont pensé que cette ville était l’ancien Acincum des Romains, et que Pest était alors leur Transacincum, ainsi nommé à cause de sa position sur l’autre rive du Danube. Mais plus tard, on a cru qu’Acincum devoit se trouver plutôt dans Pile de Csepel, située à peu de distance au-dessous des deux villes actuelles ; de sorte que les temples, les bains, les aqueducs dont on a trouvé les vestiges sur les collines de Bude, auraient appartenu à Sicambria. p. 363—364. 30. Schams, Franz Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Mit 3 Ansichten. Ofen : Univ. Buchdr. 1822. VI, 672 [<& 6] p. В 914/11 . . . Aquincum oder Acincum verstärkte die Festigkeit seiner natürlichen Lage durch ein Dreyeck von Castellen, welche Contraoder Trans-Acincum, in der Nähe des nördlichen Gebietes der heutigen Stadt Pest, Crumerum und Campona hiessen uns als doppelter Brückenkopf rechts und links am Ister dienten, p. 6—7. Es liegt ausser allem Zweifel, dass Alt- Ofen einst eine römische Colonie war, die wir aus der Geschichte unter dem Namen Acincum oder Aquincum kennen. Diese Stadt war der Sitz römischer Allgewalt bis zum Ende des dritten Jahrhunderts nach Christi Geburt ; im Anfang des vierten Jahrhunderts der obwohl nicht dauernde Aufenthalt des hunnischen Machthabers Attila und später die Wiege der ungrischen Könige, p. 9. 31. Németh Sándornak, azelőtt gubernalis tanácsosnak, most pedig Óbuda és Visegrád kir. koronauradalmak kamarális praefectusának észrevételei az óbudai határban található és látható római régiségek eránt. = TGy 6 (1823). В 051/99 Óbuda helyén nem Sicambria, hanem Aquincum állott. Ez nevét az öt forrás után kaphatta. A Schönwisner által ismertetett hypocaustumot az amphiteatrum felé vivő csatorna víztartályának minősíti. Az (újlaki) vámház mellett, az ú. n. Hundsberg, Schintersberg, Galgenberg és Königsberg alatt gyanítja az aquincumi amphiteatrum romjait. A földalatti romok egy részét tüzetesen megvizsgálta és ennek alapján, valamint a domb területén lévő házak ovális alakú fekvése indítja őt feltevésére, p. 1—20. A továbbiakban az Óbudán mindenütt elszórva található és pusztuló római régiségekről, Pintér Antal volt óbudai káplán római pénzgyüjteményéről és Aquincum kiterjedéséről ír. A régi város határait az Újlak- Puskaportorony és a Dunapart-Óbudai szöllők vonalára teszi. 32. Katancsich, Petrus Orbis Antiquus ex Tabula Itineraria, quae T h e о d о s i i lmp. et P e u t i n- g e r i audit ad Systema Geographiae Redactus et Commentario Illustratus Opera P. Matth. Petri Katancsich. Pars I—II. Budae : Typ. Reg. Univ. 1824. Miiz. kvt. Vestigia Aquinci Romani apud scriptores veteres. p. 317—318. 33. Dulházy Mihály Pannónia fekvése, határai, nevezetesebb folyói, tavai, hegyei, helyei és lakosai a hunnok beütését legközelebbről megelőző időben. = FMM 1825. I. p. 62—68. В 051/25 »Avincum, Avincus, vagy Aquincum, Római Gyarmat, nevezetes Római őrizettel, mivel Sidon. Apollinárisz így nevezi : Martia, a’ Notit. Imperii után, Legionis II-dae adjutricis kvártély szállása. Schönviszner és Mannert oda teszik, ahol most Ó-Buda fekszik ; De- curiones quoque suos habuit.« 34. Katancsich, Petrus Commentarius in Caii P 1 i n i i Secundi Pannoniam. Budae : Typ. Univ. 1829. Múz. kvt. De populo Eravisco. Aquincum apud scriptores veteres. p. 26. & 64 p. 411 *= CIL 3412. 35. Krickel, Adalbert Joseph Fussreise durch den grössten Theil der österreichischen Staaten in den Jahren 1827, 1828, bis Ende Mai 1829 .. . Wien : Adolph 1830. VI, 340 p. В 943/159 Das römische Acincum, das eigentliche Sicambria. p. 78, 92. 36. Podhradczky Jósef Buda és Pest szabad királyi városoknak volt régi állapotjokról. Pest : Beimel 1833. VIII, 147 p. 1 t. В 943/2 A’ Rómaiak Krisztus Urunk születése után nyolcz esztendővel, minekutána Pannónia végképen meghódolt, kezdték Barbarusok ellen a’ Duna jobb partját őr-várakkal erősíteni, az Ó és Uj Buda határában talált Téglákon és számtalan emlékköveken mindenkor »Légió II. A. P. F.« az az Légió Secunda, Adiutrix, Pia, Fidelis, olvastatik, melly őrsereget, Cassius Dio szerént, Flavius Vespa s i a n u s Császár szállított ide 69—70. esztendő tájban, ó Budán tehát a’ II. Légió, avagy őrsereg táborozván, itten Várost épített ; tudniillik illyen őrseregek’ szállásiból támadtak a’ Várak, Municipiumok, Városok’ s a’ t. A’ II. Légió ezen szállását az itt levő meleg forrásokról Aquincum-nak, az az Víz- Várnak nevezte. Az is bizonyos a’ Notitiából, hogy Pannónia kevéssel az előtt, minekelőtte a’ Római Birodalom hanyatlanék, és elenyész- téséhez közelgetne, Illyricum-hoz kapcsoltatott; ’s hogy Aquincum-ban nem csak a’ II. Légiónak valamelly csapatja, de Dalmaták némelly Lovasságának egyik része is tanyázott. Ezek Aquincumot anya nyelvökön Voda-nak hívták, mellyből későbben keletbe jött a’ Buda nevezet, p. 4—5. 37. Thiele, J. C. v. Das Königreich Ungarn. Tom. I—VI. Kaschau : Thiele 1833. В 914/189 Altofen einst eine römische Colonie. Tom. VI. p. 9. 38. Tschischka, Franz Der Gefährte auf Reisen in dem österreichischen Kaiserstaate. Wien : Beck 1834. 681 p. В 914/180 Die Ruinen des alten Acincum oder Aquin- cum. p. 607.
