A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718
Előszó
10 Ezek azonban legnagyobbrészt nem ismerik fel Buda felszabadításának óriási jelentőségét és etikai tartalmát. Számukra csak a külső esemény a fontos, valamint az, hogy a költeményeket kinek ajánlják, fgy lesz e költemények nagy része csekély értékű hízelgő poémává. A pápa a visszafoglalás napján annak bekövetkeztét előre érezve 27 kardinálist nevezett ki. E két esemény összekapcsolása adja meg az alaptémát. Tartalmilag a költemények végig dicsőítő célzatuak és legfeljebb néhány sorban történik utalás bennük Buda visszafoglalására. Míg az ostrom alatt hősi halált halt olasz katomák (Asti, Spinola) emléke számos szonettben van megörökítve, addig a magyarokról, a magyarság küzdelmeiről sok esetben szó sem esik. A nemzeti jelleg is teljesen háttérbe szorul, inkább az domborodik ki, hogy Buda visszafoglalása a török uralom végét jelenti. A körülbelül 2000-re becsült olasznyelvű lirai termékek összegyűjtése még nem tekinthető véglegesnek. Kevéssé ismert terület a spanyol és portugál lírának Buda visszafoglalásával kapcsolatos visszhangja. Már a németség körében keletkezett lira számos forráson keresztül tekinthető át. A német lira nagy része az olasz költeményekhez hasonló formalizmus hatása alatt áll. Történeti tényt ezek is alig mondanak el ; inkább hálaadó örömdalok, amelyek a felszabadító hadjáratban résztvett személyiségek dicsőítését vannak hivatva megörökíteni, más esetekben pedig szójátékokkal, költői kérdésekkel tarkítva mondják el az eseményeket. Külön csoportot alkotnak a latin nyelvű epigrammák, anagrammák, kronosztikonok és epinikionok. A klasszikus példák, a kornak a mitológia alakjai iránt való fogékonysága, a zengő hexameterekben is megnyilvánuló formakultusz tág teret nyitott a klasszikus költészet nyelvének. A latin poémák Buda visszafoglalásának dicsőítésére felhasználnak a költői kifejezésre alkalmas minden klasszikus történeti és mitológiai eseményt. Természetes, hogy e sorok legnagyobb része Lipót császár, a pápa, az uralkodók és hadvezérek magasztalására szolgál. A különböző egyetemi és iskolai költészet is versenyre kel, hogy klasszikus verselő készségét a nagy esemény alkalmával bemutassa. Nem ritka e költemények között az illusztrált, a kor nagyjainak képével díszített költői mű sem, amelyekben a művészi megjelenítés, a barokk gazdag formakultuszában találkozik a költői nyelv klasszicitásával. Az epikában az olaszt, a zenei és színpadi művek terén az olasz, német, hollland és spanyol irodalmat ihleti meg Buda visszafoglalása. Érdekes az a szerep, amit a francia szépirodalom a visszafoglalás eseményeivel szemben betölt. A francia romantikában a legnagyobb szerep Thökölynek jut, aminek okát abban találhatjuk meg, hogy Thököly harcai XIV. Lajos politikája révén a francia irodalmi érdeklődés középpontjába kerültek. A francia szépliteratura ronantikus elképzeléseiben így nagy szerep jut Thökölynek, mint akinek szavára a magyar és török seregek egyaránt harcrakelnek. A XVII. század elejétől, Német-, Francia- és Angolországban kiadott időszaki újságok megjelenése nagyban hozzájárult a közvélemény táplálásához. Ezek jórészt Bécsből eredő tudósításokban számolnak be Magyar- és Erdélyország eseményeiről. De e tudósítások nagyrésze inkább az ostrom lefolyásával kapcso-
