A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718
Előszó
9 hogy a felzúduló közvéleménynek is nagy része volt abban, hogy Buda következő ostromára már a széleskörű és gondos intézkedések egész sorával készültek fel. A következő évben a török békeajánlata és haditanács készületlensége következtében a hadjárat csak júliusban kezdődött. Érsekújvár bevétele után a hadvezérek sürgetésére ismét felmerült a terv, hogy a hadakat Buda ellen vezénylik. De Buonvisi erélyesen közbelépett és el is érte azt, hogy az előrehaladott évszakra való tekintettel elálltak a vakmerő kísérlettől. Hogy a nuncius ítélete mennyire helytálló volt, arra bizonyíték a kortársak véleménye, ami egyszersmind magyarázat arra is, hogy miért tartott oly soká Buda felszabadítása. Mint Boethius leírja, Buda erődítményei sokkal hatalmasabbak voltak, mint azt eleinte elképzelték. A vár falai annyira vastagok, hogy még ágyúval sem törhetők át. Árkai mélyek, cölöpsorai megkettőzöttek és tűzbiztosak. Tömegtámadások idején az ostromlókat az aknák csapatostól röpítették a levegőbe. Ezenkívül Budát a török sereg java védte ; a védősereget nagyszerű ígéretek fűtötték, hogy a török uralom kulcsát ki ne adja kezéből. A parancsnokokat félelem is késztette a bátor védelemre, mert úgy járhattak, mint a Bécs előtti arcvonal feladása miatt megzsinegelt vezérbasa. Az 1686. évi hadjáratot elsősorban diplomáciailag készítették elő. Miután több esztendőn át a haditerv Buda felszabadítását vette elsősorban figyelembe, ekkor sem lehetett máskép. Noha Buonvisi a stratégiai előretlátás alapján előbb a kisebb erősségek elfoglalását tanácsolta, mert így Budavárát elkülönítik és a védők sehonnan sem kaphatnak segítséget, végül is Károly herceg véleménye győzött és az egész mintegy 100.000 főből álló hadsereg, a Károly herceg fővezérlete ellen tiltakozó Miksa Emmánuel bajor seregét is beleértve, Buda ellen vonult. A vezénylet körüli nehézségek elhárításában, a hadfelszerelés gondos összegyűjtésében és a hadjárat megindításában is főként Marco atyának volt nagy érdeme. Az ő hathatós szavának eredménye volt az is, hogy Lipót az egységes vezetés mellett döntött, noha a bajor választó önálló vezénylete továbbra is fennmaradt. Az 1686. év első felében készült történeti művek és hadi krónikák a keresztény seregek eddigi sorozatos győzelmei jegyében a lelkesedés legmagasabb fokán írnak a készülő eseményekről és nem találnak elég magasztaló jelzőt Isten kegyelmének méltatására, azután a Szent Szövetség tagjainak, a hadvezéreknek és az egész keresztény ármádiának dicsőítésére. Különösen tanulságos Paul Conrad Balthasar Han »Alt und Neu Pannónia« című munkája, amelyet az események alapos ismerete, az előkészületek gondos leírása mellett a költői lendület is jellemez. Az ostrom június végétől szeptember 2-ig tartott. A körültekintő vezetés következményeként a fárasztó küzdelmek eredménye ezúttal nem maradt el : Buda lángokban és füstben elpusztult, hogy új falai között helyet adjon az új korszaknak. A visszafoglalás jelentőségének dicsőítésében kétségtelen az olasz irodalom áll első helyen, aminek magyarázatát a pápai Szentszék fontos szerepében és nem utolsó sorban I. Lipót olaszos műveltségű udvarában találhatjuk meg. Buda felszabadításának hírére a költők és akadémiák csak úgy ontják a verseket, ódákat.
