MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december
Az exemptio története. — Fr. Márky Marót IV. é. t
sok visszaélésre alkalmat adó exemptiot igen megszorították. Számos kiváltságot visszavontak. Majdnem semmi változással vette át a Kódex is ezt a zsinati jogszabályt. Hogy milyen szilárdan és előrelátó jogérzékkel hozta a tridentinum a határozatát, mutatja az a tény, hogy mind napjainkig alig volt szükség változásra. Amennyiben ez megtörtént, rendszerint csak részleges jellegű volt. 3 5 összefoglalás: Láttuk tehát rövid állomásokon megállva az exemptio történetét két nagy korszakra osztva. Az elsőben, mely általában eltart a IX. sz.-ig két alkorszak van. Választópont itt a szerzetesek belépése a pasztorációs munkába. Előtte nagyobb szabadság terjeszkedésben, utána kisebb különösen a kormányzásban. A második korszakban előtérbe nyomulnak a szerzetesek a püspökkel szemben. Határvonal itt a koldulók megjelenése. Előttük csak részleges, ritkán teljes exemptio, velük és utánuk a teljes exemptio és ennek szinte korlátlan részesedése, .amivel együtt járt a zavar és visszaélés. Ennek következménye pedig a végleges rendezés. Célja: Befejezés: Még egy utolsó kérdést lehetne itt végső befejezésül fölvetni. Vájjon mi a célja és indító oka a kiváltságadásnak? Itt-ott előcsillant egy-egy gondolat már a dolgozatban is. Szabatosan megfelel erre a múlt század igen híres egyházjogtudósa P. Piatus. a) Először, hogy megmaradjon az egység és a fegyelem a szerzetekben, melyekben a tagok egy fő alatt egyesülnek. Hogy erősödjék a fegyelem, melynek lelkét sokkal jobban hordozza az, ki mint elöljáró együtt él az alattvalókkal. Gondoljunk csak a törvényhozásra, bíráskodásra. Hogyan ítélhetne tárgyilagosan a püspök tisztán belső fegyelmi ügyekben, hogyan hozhat tisztességes, igazságos, lehetséges és a közjóra hasznos törvényt, ha nem ismeri alattvalóit. 3 6 b) Az Egyháznak is javára szolgál. Szabadon gyakorolhatják a szerzetesek azokat a szent ténykedéseket, melyektől a püspök, különösen régebben nem egyszer a hívek kárára eltiltotta őket. c) Megnyilatkozik benne az Egyház egyetemessége, a Szentszék hatalma minden alattvalója fölött. De hasznára is voltak a szerzetesek a Szentszéknek, amint azt III. Ince álmában látta, d) Végül tehermentesítése a püspököknek, akik jókora gondanyagtól szabadulnak meg azáltal, hogy legalább a szerzetesekről nem kell számot adniok. 3 7 e) Nem ejt csorbát az exemptio privilégiuma az Anyaszentegyház egységén, mert hiszen mindnyájunknak közös feje, Jézus Krisztus 3 5 Ilyen konstitúciók: XIV. Benedektől „Apostolicae servitutis" 1743 márc. 14; XIII. Kelementől „Inter multiplicis" 1758; és XIII. Leótól „Romanos Pontifiees" kezdetű konstitúciók. Ez utóbbi megj. 1881 máj. 8. 3 6 Dr. Evetovics Kuno: Katolikus Erkölcstan I. k. 86. 3 7 P. Piatus O. Cap. Tom. 2. pag.. 196.
