MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december

Magyar katolikus autonómia. Egyházjogi szempontból. — Fr. Füzes Zalán VI. é. t

kötött a gyűlés véleménye, most akár a franciáknál, itt is minden ügyben a beleegyezése kell, hegy törvényerőre emelkedjék. Hatásköre is csak árnyéka a réginek. Most már csak az 1520. cánonban említett vagyonkezelési tanács jogkörét gyakorolja, s véleménye csak tanács, kivéve az 1541. c. 2. § 2. n. esetét, amikor az 1000 és 30,000 aranyfrank értékű vételhez vagy eladáshoz a tanács beleegyezése szükséges. Ezzel sikerült az egyházjogellenes autonomiát teljesen az egyházjog keretei közé szorítani. Érdekessége: az iskolákat is kiveszik a tanács kezéből, közvetlen a püspök joghatósága alá kerül, kivévén az iskolák anyagi ügyeit. Az egyházközségek szerepéről forrásmunkák hiányában itt sem tudunk beszélni. Az egyévszázados vajúdás végre Magyarországon is létrehozott valami megoldást az egyházközségek szervezetében. Míg a fenti két külföldi példán láttuk, már meglevő szervezetet kellett leépíteni (Erdély), vagy kánonilag rendezni (Franciaország), addig nálunk a semmiből kellett létrehozni az autonomiát. Egyház és állampolitikai okok miatt (egyházi vagyon) még mindig nem mertek kísérletet tenni az egész szervezet kiépítésére, így csak a legalsó sejtrendszert állították fel az egyházközségek szervezetében. Az érdekessége az, hogy egyházjogi alapon oldották meg a kérdést, a kultuszminiszter csak tudomásul vette. Szervezete az egyházközségi képviselőtestület, aminek végrehajtó szerve az egyházközségi tanács. A képviselőtestület tagjait az egyházközség tagjai választják. (I. Szabályzat. 5. §). Tagok többsége világi mindkét tanácsban. Mindkét szervezet a püspök felügyelete alatt működik. (U. o. 29. §). Hatáskörük a következő: a képviselőtestület az egyházközség költségvetéséről, adókulcsáról dönt. (U. o. 43. § e. pont). Általában a tanács fontosabb rendelkezéseit jóváhagyja. (U. o. 43. § s. pont). Az egyházközségi tanács feladata: az iskolák igazgató szerve. (U. o. 50. §), a képviselőtestület elé terjeszti a költségvetést, és ha az jóváhagyta, végrehajtja. (U. o. 50. §). Javadalmakat kezeli, (U. o. 50. §) stb. A szabályzat megemlíti még az esperesi kerületi és egyházmegyei tanácsot, (TJ. o. 90. §) amelyek azonban még megalakulásra várnak. Anyagi, kulturális és szociális téren lesz majd jövőben feladata, de ezek még csak a jövő reménységei. JÖVÖ IRÁNYVONALAI. Ha visszagondolunk az eddig elmondottakra, a magyar autonomia akadályaira, a kánon jogilag rendezett két külföldi példára s a magyar kezdeményezésre, s megpróbáljuk lazán körvonalazni a jövő irányelveit, megállapíthatjuk, hogy az állam részéről a katolikus önkormányzat ellen a jövőben komoly nehézség nem merülhet már fel. Főkegyúr ugyanis nincs, s a legutóbbi esetek után hozzátehetjük, egyházi vagyon sincs. Az állam részéről nincs tehát semmi számottevő akadály. A közhangulat is annyira demokratizálódott, úgy hogy nem valószínű, hogy az egyház ellenségei ezen a téren is a múlt századihoz hasonló ellenszenvet tudjanak létrehozni. Az egyház részéről a nehézség mindig a világiak részvétele miatt keletkezett. Ezen a téren az egyházjogi alap annyira uralomra jutott a közvéleményben, hogy különösebb nehézség nélkül meg fognak elégedni a világiak a kódex által számukra megengedett vagyonkezelési tanáccsal, az iskolák irányításával, mindezt persze a püspökök vezetése mellett. Ami a megoldás módját illeti, ennek kiépítése a jövőre vár az említett esperesi és egyházmegyei tanácsok létesítése által. Mi tagadás, sok jót várunk tőlük, mert az egyházközségek legtöbb helyen hivatalból létező szervek, minden