MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december
Magyar katolikus autonómia. Egyházjogi szempontból. — Fr. Füzes Zalán VI. é. t
M AG IAK KATOLIKUS AJJTO M O M IA (egyházjogi szempontból.) Értekezés. TÁRGY ÉS CÉLKITŰZÉS. Az egyház célja a lelkek megmentése s ezt iparkodik minden úton-módon előmozdítani. Ha úgy találja, hogy egy emberen keresztül éri el ezt a legkönynyebben, enged jogaiból és megpróbál alkalmazkodni ahhoz az egy emberhez, mint történt ez a római, majd németrómai császárság korában. Ha a központi hatalom meggyengül, sok apró segítség után néz, ismét enged, sokat enged, s megalkotja a kegyuraság intézményét, csakhogy szabadon dolgozhasson. Mikor azután a francia forradalommal az egy és egyesek helyett a tömeg kerül hatalomra, haladék nélkül felé fordul s megpróbálja rájuk építeni az új egyházi élet külső kereteit, igyekszik őket szorosabban magához kapcsolni, mint megtörténik ez az autonomia szervezetében. Hazánkba aránylag elég korán jutott el ez az új áramlat, így nem kell csodálkoznunk, hogy már 1848-ban felvetődött a katolikus autonomia gondolata a lelkekben. S ettől kezdve már egy évszázada rengeteg szó, vitatkozás volt az autonomia miatt, de sajnos, semmi, vagy nem sokkal több valósult meg ebből a sok tervezgetésből. Tekintve, hogy az egyház és állam viszonya ma nálunk meglehetősen bizonytalan, az állam a teljes laicizálódás felé halad, hisszük, nemsokára elérkezik a várvavárt idő, amikor már nem lehet tovább halogatni az autonomia kérdését, hanem meg kell valósítani, hogy nálunk is meghozza üdvös gyümölcsét, hogy a mi egyházunk is felvirágozzon végre-valahára, amint a külföldi: erdélyi, amerikai, francia példák mutatják. Értsük meg az autonomia fontosságát, ez ennek a kis ismertetésnek a célja. Ezt a kérdést az egyházjog szempontjából próbálja tárgyalni. Lássuk tehát először, hogy mi is az az autonomia, milyen alapelvek igazíthatnak el bennünket ebben a kérdéstömegben? Továbbá vájjon tényleg olyan szükséges-e ez az autonomia az egyház számára? Majd ismerjük meg röviden a magyar autonomiai mozgalom történetét, meg nem valósulásának okait az egyház és állam részéről. Végül nézzünk meg néhány idegen példát, hogyan is valósulhatna meg ez az önkormányzat, hogy befejezésképen vázolhassuk a jövő irányvonalait. ALAPFOGALMAK ÉS ALAPELVEK. Autonomia a görög autos és nomos szavakból származik s a heteronómia ellentéteképen öntörvényűséget fejez ki, vagyis a törvényt az egyén vagy a testület hozza önmaga számára, nem pedig más, az egyénen vagy társaságon kívül álló valaki. Katolikus autonomia pedig vagy az államtól független önkormányzatot jelenti, amelyet csak a hierarchia végez, vagy pedig jelenti ugyanezt az
