MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december

Herkó Páter. — Fr. Somogyváry Hetény VI. é. t

vonakodik, tegyék ki a szűrít. Máskor meg misepénzzel (stipendium) kínáltatta meg a jövevényt, mire az nekirugatott a népnek, hogy ő olyant a világ minden kincséért nem tesz meg, mert az rút bálványimádás. A jó palócok nem rendültek meg hitükben, hanem imígyen fizették ki a fogadatlan térítőt: „Ha nem tud kie miseezni, mennyiek kie a pakaoba."

2

8 Ezeknek a kis elmés fogásoknak köszönhette, hogy híre és emléke századokra fennmaradt a nép között. — Ez a teljes kapcsolat a néppel tette egyformán otthonossá a paraszti kunyhóban és a kastélyok urainál. Akik pedig csak ismerték, egy emberként indultak meg nyomában. A felsült újítók azzal mentegették sikertelenségeiket, „hogy a palócok butaságuk, a jászok meg csökönyösségük miatt nem veszik be az új evangéliumot." Nem a nép butasága állott ellen tanításuknak, hanem Herkó páter és társainak áldozatos munkája tartotta meg köztük a régi hitet.

2

9 Herkó páter műve ... Herkó páter életművét lemérni végtelenül nehéz, mert ő a mérhetetlen lélek világában alkotott. Életének főműve a Gyöngyös—Léva— Szendrő háromszögbe eső palóc nép olyan jellegű és eredményű lelki nevelése, hogy a katolikus palócság közé nem tudott befurakodni a protestantizmus. A ma ezen a területen található protestantizmus nem magyar eredetű és későbbi bevándorlás eredménye. Csak újabban próbálják szekták megbontani a palócság mély, katolikus őserejét. Életének többi állomása Kassa, Szeged, Sümeg, Regécz sok erőfeszítés, munka és eredmény színhelye. Emlékéhez leghűségesebbek a kedves palócai voltak. A Mátraalján ma is mesélgetnek a csodálatos barátról, aki járta egykor a tájat és édes szavával megindította a szíveket. Jó volt, és vidám. Érdemes volt ráhallgatni és megmaradni a hitben, máriásnak. Ez a Herkó páter művének évszázados próbatétele: az erős, katolikus, máriás palócság. Mozgalmas kor, mozgalmas gyermeke volt: a lélek fanatikusa. Fr. Hetény. FORRÁSMUNKÁK: Nyomtatott: 1. Üj Magyar Sión. Egyházirodalmi folyóirat. 1875. Esztergom. — 2. Dr. Karácsonyi János: Szent Ferenc Rendjének története Magyarországon 1711-ig I, II. Budapest. 1922—1924. — 3. P. Unyi Bernardin: A mohácsi ferencesek története. Gyöngyös. 1943. — 4. Szabó Adorján premontrei: A kassai ferencesek a régmúlt századokban. Kassa. 1940. — 5 P. König Kelemen: Fülek vára. Fülek. 1942. — 6. P. Gregorius Csevapovich: Synoptico—Memorialis Catalogus Provinciáé S. J. a Cap. Budae. 1823. — 7. Ványi Ferenc: Magyar Irodalmi Lexicon. Bp. 1926. — 8. Tóth Béla: Szállóigék Lexicona. Bp. 1926. — 9. Révai Lexicon. IX. ht. — 10. Gyöngyösi Kalendárium. ä

8 Üj Magyar Sión 1875. 396 és Gyöngyösi Kalendárium 1911. 157. 2

9 Rosty Kálmán SJ.: Szűz Mária Virágos kertje. 1889. 38. old. — A Nemzeti Múzeum gyűjteményében van egy levél, mely a protestantizmus elterjedéséről írva megjegyzi: Dogma nostrum penetrare non potuit ad Jazyges et Paloczones, ad Jazyges, non propter arrogantiam, ad Paloczones, non propter símplicitatem. — Babik József: Fráter Jukundián. Eger, 1898. 76—78.